a farkas után kiáltó ellentéte

Ezt írta Béla a zárt osztályon:

hiába kiabálja valaki, hogy „fény! fény!”, ettől még sötétségben marad.

Hát, most pont így érzem magam....

hétvége

úgy lépek ide be, mintha valami meglepetés várna, pedidg csak magam vagyok itt, és még mindig nem szándékozom megosztani senkivel sem.

Ma egész nap elemeztem. Szilva visszatért, megtalált, és felkért a cégénél egy egész napos rendezvényen való részvételre. Kb. 15-20 embert elemeztem ki. Csupa párkapcsolat, csupa elszakadás. Alig volt olyan, ahol valóban jó volt a jó, és nem nekem kellett a rosszat, nehezet úgy tálalni, hogy édesnek vegyék be a keserű pirulát. Nehéz úgy fogalmazni, hogy a valóban jó sort mondjuk az illetőnek, sőt, tanácsot is kapjanak arra nézve, hogy hogyan fordíthatják át pozitívba. Persze, nem képesek rá. Hisz ott volt a megkeseredés, az elfáradás, a reménytelenség. hogyan mondjam hát neki, hogyha optimistábban kezd el gondolkodni, akkor jobb dolgok történhetnek. Hisz a saját életemben sem látom. Azért azt hiszem, hogy összességében sikerem volt.

Olyan fáradt vagyok, hogy lefeküdni sincs erőm. És holnap tanítok. Nem is foglalkoztam ma az életfával.

Feltöltöttem a zártra a snatam kaur albumokat, és nagyon örültek neki. (Na, nem az összeset, mert az képtelenség, hisz eszméletlen mennyiségű albumom van tőle.)

Én, az ügyeletes tündér....

Ez az ügyeletes tündér állati szarul néz ki. Úgy látom, hogy hirtelen sokat öregedtem, le is nénizett egy kb. 30 éves hölgy. Összetört az utóbbi két-három év. A reményelenség. A boldogtalanság. A fájdalom. Hát, sosem lesz vége?

Kabbala - Életfa

Kardomba dőltem...
KIvetettem a munkahelyi változást, a triászokkal akartam elemezni, és akkor vettem észre, hogy Attila jó szokásához híven megint félrenézett valamit. Kimentek hibásan a hírlevelek. ez még hagyján, nem tudtam elemezni, de azt hittem, hgoy találtam egy módszert, amivel végre tökre harmonikus lehet az életfa. Megint csak háromnegyedig sikerült, hiába sakkozom a számokkal, lapokkal, színekkel, "csámpás" marad, botlik, jó szokásához híven. Még ha nem tökéletes is, a diszharmóniájában is kell, hogy legyen valahol valamiféle harmónia, valamilyen ritmus...
rá kell, hogy jöjjek, mi a titka...
Mára elfáradtam a kutatásában.

Raziel!!!!! elég volt a szakállsimogatásból, most már tessék nekem súgni, hogy megvilágosodjam a mibenlétéről.
tudom, hogy nem vagyok héber, nem vagyok zsidó, és semmi közöm hozzá, de tudnom kell, hogy hol a hiba azon kívül, hogy embereket ábrázol, és a fizikai világot. Éppen ezért kell, hogy a diszharmóniában harmónia is legyen.

elmélkedem...

Ez az! ezt kerestem. Most végre van elég hely a szövegnek.

Olyan elgondolkodós vagyok. Azt hiszem ez az az állapot, amikre azt írják a horoszkópok, és azt mondta Attila, hogy nagy szüksége van a magányra, a befelé fordulásra. Valóban olyan érzés, mintha magamban élnék, valahol nagyon belül. Az, hogy elgondolkodós vagyok, mgé nem jelenti azt, hogy valóban vannak értelmes gondolataim, hogy valamit is végig tudok gondolni. Nem erről szól.

Így indult a "Megtalállak" novellám is. (Ha egyáltalán novellának lehet mondani.) Csak kibámultam az ablakon, és átsuhant a fejemen egy gondolat: látod, ilyen az élet... és tele volt szomorúsággal, elgondolkodó hangulattal az egész.

Nem etudom, hogy most mi lenne belőle. Nem tudom, hogy mi lenne, ha egyedül lehetnék. Ugyan a lányok nincsenek itthon, Imrus a gép előtt ül, de Szilvi az ebédlőben a körmét festi, és úgy tűnik, beszélhetnékje van, meg-megszólal, és nekem ilyenkor ez is sok.

Elkészítettem a kalácsot, lehet, hogy megint sikerül elrontani, mint a múltkor. Gyanúsan lágy a tésztája. Egyiket le akarom fagyasztani, ha Éva megy fellépni, el tudja majd vinni. Ha egyáltalán megy fellépni. Ott is felütötte a fejét a betegség.

Szombaton egész napos rendezvényre megyek elemezni, vasárnap tanítok. Mikor lesz már az, hogy egyedül vagyok egész nap, és a hangulatom is megfelel annak, hogy befelé figyeljek.

Kaptam Czeizel Bea meditációkat. Meg kellene hallgatni. Nem tudom, hogy miért van az, hogy engem ezek nem kötnek le. Annál inkább nyugtalanít az életfa, az enneagram, és bosszant, hogy "csak" rendszerő elme vagyok, és nem tudok újat kitalálni, a helyére tenni.

Furcsa ez a Halak jegy. Meg a Rák Hold - a 12. házban. Én mindig azt hiszem magamról, hogy tök racionális vagyok, ugyanakkor ha valaki (szakmabeli) meghallja a születési dátumom, az az első kérdése: médium vagy?

Mi vagyok én? MÉdium? Ilyen egy médium? Semmiféle isteni sugallat nem kerülget, és nem csap be, mint a villám.

Arról álmodom, hogy külön kis lakásom van, és Attila, amikor feljön Pestre - ha egyáltalán hazaköltözik Kanizsára - akkor nálam száll meg, és esténként együtt ülünk a teraszon, beszélgetünk, dolgozunk. Egész nap lót-fut, és amikorra hazajön, és kalácsot süstök, van többféle lefagyasztott kész ételem, teát főzök, Túrós batyut sütök neki reggelire, és elvinni...

Kaptam egy levelet az Allianztól... mint rendesen fizető tag, felvehetnék egy 300.000.-Ft-os kölcsönt, 84 hónapra... A havi törlesztőrészlet 6.000.-Ft lenne. Igazán nem tudom, hogy be merjem-e vállalni... A múltkori kirakás alapján Attila azt mondta, hogy pénzügyekben nem várunk változást. Pedig jó lenne egy kicsivel több, még akkor is, ha meg kell dolgozni érte... Megcsináltatnám a légkondit, és vennék egy új sütőt, légkeverésest. A mostani gáz már teljesen tropa állapotban van, 1987 óta van forgalomban. (el ne felejtkezzem a kalácsról, amit betettem).

Az a baj, hogy könnyű azt mondani, hogy c"csak" 5.000.-" a törlesztő, és majd csak kigazdálkodom valahogy, de a légkondi meg fogja emelni a villanyszámlát is, és máris nem csak 5.000.- az 5.00.-. Nem járt még le a nagy személyi kölcsönöm sem, és most néztem meg, hogy 2010-ig fizetni kell a havi 27.000.-Ft-ot. Egyszer már véget kell vetni a kölcsönből kölcsönbe való ugrásnak, mert így mindig szorul a hurok a nyakam körül. Igaz, most mantrázom Attila mondatát, de egyelőre csak annyi az eredménye, hogy szombaton megyek egésznapos elemzésre. Ja, és rendeltem Plus kártyát az elveszett helyett, és meglepő módon nem tűnt el róla a pénz, van rajta 1.700.-Ft.:)

Szóval azt mantrázom, hogy elfogadom azt a pénzügyi jólétet, és jó módot, amit Isten nekem ajándékoz, és bölcsen használom fel azt. Hát, ideje lenne némi bölcsességre is szert tenni. Ha meglátok valamit, hát nagyon tud azonnal fájni ráa szívem, mert nekem is kell olyan, de mi az, ami nekem nem kell? Tipukus szegénységi mentalitás. ezzel is fel kell hagyni egyszer.

Olyan könnyű azt mondani, hogy minden úgy jó, ahogy van, csak éppen az ember nem azt érzi...

mert, ha mélyen magamba nézek, akkor egyáltalán nincs jól úgy, ahogy van.

Józan ésszel értem én nagyon is, hogy nem lehet a Sanyi a társam, és Beus fogalmazta meg nagyon jól. Azt írta, hogy éppen azért nem tudnának együttélni, amit most nagyon értékel benne, de mi lenne, ha mindezt mellette adná elő...

Ő legalább kapott valami kis viszonzást, tudja, hogy milyen az, amikor nagyon szeretik az embert.

Ma én is kaptam S-tól egy köremilt:) ez az össz, aminek örülhetek... fél évben egyszer meglátja a nevem a listán, és gondol rám egy emil erejéig...

Olyan nagyon szeretem a mosolyát, a kedvességét, - amiből lassan két éve nem kaptam különbejáratút - szeretem azt a fényt, ami körülveszi, azt a jóságot, ami árad belőle, de tudom, hogy nem tudnánk együtt élni. Ő hajnalban kel, amikor én lefekszem aludni, és szinte mindenben ilyen szintű az eltérés közöttünk. De annyira szeretném, ha engem venne körül azzal a háttérben aggódó törődéssel, amit a neje meg sem érdemel. Mi köti őket össze, vajon mi?

Dédnagyanyám tüdőbetegsége mögött is az elrejtett szeretet volt, bele is halt, rákos volt. Milyen furcsa, hogy KOzma Szilárd a kifejtésében szintén dédnagymamáról beszélt, akinek az életét élem, és a kártyában is ez jött ki. És én képes lettem volna arra, hogy szisntén generáljak magamnak egy rákot, hogy ne kelljen tovább élnem nélküle. Ugyanakkor tudom, hogy sokat szenvednék is mellette, hisz mellette nem lehetne részem abban a magányban, amire szükségem van, mert ő nagyon él. ez nem azt jelenti, hogy mulat, hanem azt, hogy sok a barátja, sokat mennek, és sokat unokázik. Vagyis mindig van mellette élet. Nagyon elfáradnék azt hiszem.

Mégis... mégis...

Már abban sem vagyok biztos, hogy én tudok szeretni. Lehet, hogy ez csak rögeszme, amit józan ésszel be lehet látni, de az érzelmekkel nagyon nehéz boldogulni. Az biztos, hogy az ember akkor szeret igazán, ha engedi a másikat élni - maga nélkül is.

Néha azt hiszem, én nem is szeretek senkit sem. Nagyon sokáig nem hiányozna senki sem az életemből, sem a gyerekek, sem anyám, sem a bátyám, barátnőm pedig nincs is igazi. Ildikótól már nagyon fáradt vagyok. Elég volt a fikázásából, a mindent lehúzó, lehurrogó, és semmit magasabb szinten fel nem fogó megnyilvánulásaiból. el sem hiszi, hogy milyen sokat árt vele, egoista baromnak könyvel el, mert valaki akarok lenni, elismerést szeretnék, és valakinek a valakije szeretnék lenni.

ez is milyen ellentmondásos: legyen valakim, de egyedül akarok lenni.

Szertartásokat akarok az életembe. Békét, csendet, nyugalmat.

Mára ennyi elég... dolgozni is kell/lene.

csatornázás

visszavittem Ildikónak a gépet. Mióta én nem voltam, - amikor Pálma bejelentette, hogy Kryon helyett a Teremtőt csatornázza - ő volt többször is, és még mindig úgy éli meg, hogy utána néhány napig csak vonszolni tudja magát, nincs ereje semmire. Nekem is voltak ilyen napjaim. Most, hogy hallgatom a Biblia oktató anyagokat, elgondolkodtam. Egyik helyen volt egy kinyilatkoztatás, hogy meg fognak jelenni a hamis Istenek, hamis üzenetet közvetítők, amik Sátánt képviselve Isten nevében szólalnak meg. Vajon ez nem az a kor-e?

Ha igazi, tiszta, isteni erőt hoznak számunkra, ekkor nem inkább feltöltődnünk kellene-e? Kivirulni, energikusnak lenni, lelki békével, kiegyensúlyozottan...

Valami nem stimmel itt, valami nem igaz. Sírhat-e Pálma azon, hogy el kell búcsúznia Kryontól, mert a Teremtővel van feladata, ahelyett, hogy hálát adna, boldog lenne, és valóban az Isten szólalna meg általa. De nem tükröznek ezek a csatornázások mást, m int amit bárhol, bármikor, bármelyik tanfolyamon ne lehetne hallani. Mitől különleges, mitől angyali, mitől isteni? Tanultam már annyit, hogy ezeket szinte én is el tudnám mondani anélkül, hogy le "drágáim-ozzam" a hallgatóságot. A szeretet nem ez.

beállítások...

A cimkéket vajon hol lehet oldalra kitenni? ahhoz is oldalbeállítás kell, és külön szövegdoboz? És, ha oldalt megjelenik, akkor ráklikkelve behozza vajon az összes alá tartozó beírást?

gondolatok

Na, és ez vagyok én...

Át kell mennem Ildikóhoz, hogy visszavigyem a gépét, de semmi kedvem elindulni sem. Teljes lényemet betölti most a felvetődött gondolat. Ilyenkor kellene elbújni, elmenni szabadságra, visszavonulni mindentől és mindenkitől, és addig fel nem állni, míg a helyére nem kerülnek a gondolatok. Nem szeretném ezt is félbehagyni, mint a Tarot szimbolikát, a meditációkat, a lapok leírását, csak azért, mert nincs idő, hogy befejezzek valamit, mert máris itt a másik gondolatfonal, és nincs elég idő semmire....

Viszont Ildikónak remélhetőleg van A3-as ÉLetfája, az most nagyon jól jönne...

enneagram és életfa

nem csak a Jelenések könyvének kell passzolnia az enneagramhoz. Ha a szefirák között kioszthatók az enneagram pontjai, személyiségtípusai, akkor az ennegram és a szefirák analógiáinak meg kell egyeznie, a színekkel és számokkal, és az Életfa életterületével is. (Assia, Jecira, stb, szellemi, érzelmi, stb)
Emellett - mivel az ennegram beavatási utakat is mutat, az adott személyiségtípusból kiáradó utaknak, vagyis lapoknak is köze kell, hogy legyen ezekhez az energiákhoz, analógiákhoz.

Lehet, hogy bele fogok zöldülni, mire összehozom, de összehozom valahogy. Lehet, hogy utakat kell változtatni az életfában. És, ezet meg is kell, hogy etessem Attilával. Nem csak szellemi szinteket, hanem az oszlopokat is le kell, hogy fedje az enneagram, mint kiáradó, befogadó, és semleges aspektus. Színesekkel dolgozom majd, hogy látható legyen már ránézésre, különben belekavarodok.

Színek: nekem fontosak. Aura Somát kellene végeznem, de istentelen drága. Remélem Aia leírja majd nekem a menetét. az Aura Soma kártyám már megvan, könyvet rendeltem hozzá, a többit Aiától várom. De nagyon. annak is be kell ide illeszkednie. Minden itt van az Életfában, akkor annak is meg kell lennie.
Amen.
Isten, és Raziel legyen velem.

ötlet

Amikor az egyiptomi beavatási utakat írtam Attilának, és a távoktatáshoz, felfedeztem az enneagram és az Életfa összefüggéseit. Le is rajzoltam Attilának. Ő viszont a múltkor említette, hogy a Jelenések könyve 22 fejezete kiosztható a 22 lap között. Akkor viszont kell lennie olyan összefüggésnek, hogy ha az 1-4-7 és 2-5-8 és 3-6-9 fejezeteket az enneagram beavatási útjaival összeolvasom, értelmes szövegnek kell kijönnie. Én nem tudom kipróbálni, mert még nem tudom, hogy hogyan osztotta ki Attila a lapokat. El ne felejtsem megkérdezni őt, mi lenne az eredmény...

Attila honlapjára

Remélem, hogy nem túl hosszú... fogalmam sincs, hogy mennyinek kell lennie egy bemutatkozó szövegnek. Arról sincs fogalmam sem, hogy mit kellett volna magamról írni, vajon pont azt emeltem-e ki, amit ki kellett.

Így szól:
Az álmom az volt, hogy egyszer írónő leszek. Írni fogok az emberi lélekről, érzéseiről. Szeretek fogalmazni, vagyis hiszek a szavak szentségében, az erejében. Hosszú utat tettem meg, mire felismertem, hogy erejük van, és nem mindegy milyen filmet vetítek magamnak, komédiát-e vagy drámát. Tanultam asztrológiát, kineziológiát, agykontrollt, lélek iskoláját, és még mindig hiányzott valami az életemből. Már ez idő alatt is találkoztam a Tarot kártyával, de az ismert, hagyományos kivetések nem szólaltak meg számomra. Keresésem során találkoztam Lekszikov Attilával, és a Tarot Szimbolikus Szellemi Piramis rendszerével. Amikor elindultam ezen az úton, még nem tudtam, hogy végig is járom, sőt, avató tanár válik belőlem. Szeretem felfedezni a különbözőségek egyezőségét, - ennek az ősi, a régmúlt homályából újra közénk érkező forradalmian új kivetésnek, és a ma ismert tanításoknak az összefüggését. Megfogott a színek, számok, képek analógiája, és folyamatosan kutatom az Életfa titkait, több-kevesebb sikerrel. Raziel néha segít, néha egyedül hagy, hogy gondolkodjam önállóan, és magam fedezzem fel azt, aminek a tudására már megértem. Írásszeretetem a távoktatás keretében érvényesül. Tanítok személyesen is, és a http://www.raziel.hu/ honlapon keresztül. (a honlap átalakítás előtt áll) Arra törekszem, hogy ezt a csodálatos rendszert eljuttassam annak is, akinek nincs lehetősége Budapestre feljárni, és tanulni. Vannak vidéki, és külföldön élő magyar tanulóim. Szeretettel várok mindenkit, aki elég erőt érez ahhoz, hogy felvállalja a távoktatás nehézségeit, és szépségeit egyaránt.

elfoglaltam a konyhát - és magamat

Nah, valahogy csak kinézek végre:)))
Siettem haza. voltam piacon, vásároltam, és elhatároztam, hogy főzök, sokat, és tojok mindenkire, aki eszik és aki nem. Nem kellett nagy rendet tenni a konyhában, hamar nekiállhattam. Betettem a kenyeret, pucoltam a spenótót, vágtam a kelkáposztát, és főztem, éás főztem, és nem zavart meg senki a konyhában:) Krumplilevest is főztem, és a káposztából tettem félre leveleket, rakott kelhez. Azt holnap csinálom meg, és főzök még majd grízes tésztát is. Nem sokat egyikből sem, a rakott kelt valószínűleg lefagyasztom, és beviszem a munkahelyre.

Ez legalább olyan sikerélményes hétvége volt, mint a múltkori, mikor mostam, ablakot pucoltam, főztem, és nem zavart meg senki.

Felemelő érzés volt rájönni, hogy van még bennem erő, és lendület, csak a sokaság kerülgetése veszi el az energiámat. És olyan jókat lehet gondolkodni főzés közben. (a kelkáposztát el is sóztam:()

emlékeztető

Ha netán holnap időben erre járnék...

Írnom kell néhány sort Attila honlapjára, hogy ki vagyok és mit akarok, képpel együtt...

próbálkozom a beállítással

Ez nem normális... hol vagyunk még 05.24-től???
jelentem, még csak 05.22. van...
majd folyt.köv.

A vers végre megjelent oldalt, ahogy szerettem volna:)

elemzés

Kiszenvedtem magamból nehezen Aia kivetését, hát nem tudom, hogy hogyan sikerült. Elővette Attila új triász elemzését is, de azzal aztán pláne nem jutottam semmire sem. Erre kell majd példa Attilától, mert így nem jutok vele semmire sem. Igaz, most kettőt kellett összevetni, talán majd megpróbálom mégegyszer úgy, hogy csak egyet viszek végig. Úgyis kellene vetnem magamnak munkahelyre, mert asztrológia, számmisztika, Tarot egyaránt azt mondja, hogy nagy változások lesznek a munakehelyen, és lehet belőle lapát is. Ezt azért kétlem. Az átszervezés, és költözködés tuti. Erről tudok. De engem kirúgni... ahhoz nagyon be kellene szólnom, vagy valami olyat tennem, de egyelőre én vagyok az ész:)
Ahogy a kártyában, úgy ott is az ügyeletes szarvakaró, aki olyan összefüggéseket is meglát, amit más nem. Ezért tudom a megoldást. Kreatívan tele új ötletekkel, legfeljebb ezért repülhetek, hogy fogjam már be végre a számat...
Istenem, de jó lenne néha a jövőbe látni...
Rakhatok én magamnak kártyát, ha nem fogom tudni kielemezni saját magamat...

főpapnő

Napok óta azon gondolkodom, hogy én tulajdonképpen felkent, beavatott főpapnő vagyok. Ez azért nem semmi...
Hiszen meg lett kenve a homlokom, kezem, szívem, lábam a szentelt olajjal...

Attila ismét egyházban gondolkodik, mert az alapítvány nem akar összejönni.

Írni kéne... Írni, írni, írni...
A tízparancsolat 20 története piszkál, csak még történet nincs hozzá. Mekkora buli lenne egyszer drámában, egyszer komédiában leírni ugyanazt a történetet, ami az adott parancsolatot tükrözné.

ma sem...

Ma sem maradt időm semmire. Megint fél tizenkettő, és alig dolgoztam valamit. Igaz, sütöttem kenyeret, válaszoltam néhány sort három levélre, Ebből Attiláé lett a leghosszabb. Leírtam, ami az ÉLetfával kapcsolatban összeállt bennem. Egészen fel voltam villanyozódva, míg a végére nem értem, azt hittem, valami nagyon újat alkotok, de eszembe jutott, hogy Papus vagy Halevi könyvében már láttam hasonló ábrázolást, mint amit most én fedeztem fel, és, valóban: amit felfedeztem nem más, mint a spanyolviasz:(

Cz.Brigi azt mondta, hogy én is különleges vagyok valamiben, mert zseniálisan látom meg az összefüggéseket, és amikre rávilágítok, az azonnal érthetővé válik. Azt írta M.Évi, hogy neki sokat segített, amit átküldtem neki a teremtés életfájáról, mert régóta keresi a Krisztusháló leírását, így most magyrázatot kapott arra is. Azt írta, izgalmas dolgokat írtam, és szinte lebegett, míg olvasta.
Ez azért nagyon jól esett, mindkettő:)

A szándéknyilatkozatot felmondtam a számítógépre, 66+1 helyett csak 60-szor, mert a beállított 15 percbe ennyi fért bele, de az utolsó hetet már én is hozzá tudom tenni úgy, hogy közben ne kalandozzon el a figyelmem:)
Hallgathatom reggel és este.

Szedem a Schüszler sókat. Még nem tudom, hogy mi az értelme, és mi az élet értelme, miért érdemes élni, de talán már nem akarok meghalni.

Alkotom a kenyereimet naponta, fantasztikus érzés kivenni a sütőből az élet kenyerét, és úgy nézni rá, hogy ezt én sütöttem:)

Ezt az aljast hiába állítottam be, nem tárolja el véglegesre. Marad az állandó állítgatás:(

:(

Hát, ennyit a Naplóról, elmélkedésről, rendszeres önmagam és gondolataim összefoglalásáról:(
Sejetettem, hogy nem sok értelme lesz megnyitni ezt a blogot, mert, ahelyett, hogy itt elmélkednék, a tananyag felett kell elmélkednem, meditálnom kellene a szándéknyilatkozattal, stb.stb. Ezerrel zsonganak a gondolatok, az új elméleteket is rögzítenem kellene, és idő, idő, idő...

Hülyét fogok kapni, mire ezt a honlapot kiismerem...

hasonlóság

HÁt, ez a blog akár Katáé is lehetne...

Szándéknyilatkozat.

Fogalmam sincs, hol lehet állandóra beállítani a betűméreteket, mert ez így unalmas lesz kicsit, állandóan állítatni.

Tehát szándéknyilatkozat:

Szándékomban áll helyes módon, az isteni terv szerint visszavenni az uralmat és hatalmat életem és irányítása felett. Én, Tarr Éva, a Tarr Éva életét szándékozom élni. Átváltozom, és változtatok, belső erőm birtokában, harmóniában, békében élve önmagammal és a világgal.

Elfogadom azt a pénzügyi jólétet, és jómódot, (jó módot), amit Isten nekem szán ajándékul, bölcsen, beosztással, előre tekintően, és körültekintekintően használva azt.

Elengedem a dédi életét... szegény dédi... és szegény én... (He-he: szegény én...) Jól összegabalyodtunk.

Erről KOZma Szilárd asztrológus elemzése jut eszembe... De, erről legközelebb.. Most zuhany, vetkőzz, feküdj, mert holnap korán kell kelni, ahogy ma is. CSak ma Pesten, és ahhoz nem kellett olyan korán kelni, de holnap Dunaújvárosba megyek. A busz nem fogja tolerálni, ha elalszom.

Szeretnék...

Szeretnék egy fényképezőgépet...

Nézegettem az egymás után következő blogokat, és azt láttam, hogy rengeteg képet töltenek fel mindenhol. Még nem tudom, hogy mit fotóznék én, de biztos, hogy nem embereket. Kiváncsi lennék rá, hogy mit sikerülne megragadnom a világból - és magamból, hisz minden képről én köszönnék vissza magamnak. Ez vagyok/volnék én...

Aztán szeretnék egy új tűzhelyt. Gáztüzhely, légkeveréses sütővel. Azt is el tudnám képzelni, hogy a sütőrészt, mint villanysütőt külön venni a gáztűzhelytől, és mellmagasságba, hogy belelássak. Lássam, ahogy sűl a kenyér, a kalács, a briós, stb.

Mert az is én vagyok. Minden egyes kenyér, ami a sütőmből kerül ki, én vagyok. Gyönyörűek, és jó ízűek. Mint én:)))

Szeretnék még légkondit nyárra. Meg fogok főni a beton falai között, bár Rózsika előrejelzése alapján nem nézünk épületes nyár elé. Talán az agusztus lesz az, ami jó lesz.

Szeretnék egy külön kis lakást, ami csak az enyém egyedül. A szobát már elképzeltem. Ha nem is lehetne kandallóm, akkor is lenne valamilyen kandallóimitációm, belerejtve egy kis szekrényke, így mutatós, és hasznos is lenne egyben. A plafonról öszekötözött faágak lógnának le, mint Júlia óvodájában.

szeretnék rajzolgatni. Szeretnék időt, hogy tornázhassam, hogy napokon keresztül belefeledkezhessem egy-egy Tarot anyagrészbe, annyi mindent nem írtam még le...

Szeretnék annyi időt, hogy ne csak ugymond. "tankönyveket" olvassak, hanem kikapcsolódásként szépirodalmat is.

Szeretnék pénzt, hogy legyen elég könyvekre, színházra, olyan ruhára, amilyet én szeretnék hordani - és nem nézek ki benne idomtalanul. (Tudomásul kell vennem, hogy nem vagyok mai csirke, és amilyen ruháért esz a penész, abban borzasztóan nézek ki, bárhogy vágyom is rá, már nem vehetem fel. Görbe a hátam, lapos a hátsóm, és széles a csípőm, lassan két számmal nagyobb, mint a mellméretem.)

És szeretnék.... mit még? Mindent, ami én vagyok:)

De, ki és mi vagyok én?

kezdet

Fogalmam sincs miért kellett ez nekem, de megszületett a blog.

Ez vagyok én.
Ma.
Most.
Holnap már nem biztos.

Egyelőre csak nekem, csak magamnak, csak magamról. Kétségeim, gondolataim, reményeim, álmaim. Kártyavetések üzenete.

Valami csak lesz belőle:)