Hetediziglen

Attila tanítása szerint ez a négy elem mindig jelen van életünkben. MInden elemhez köthető egy-egy címszó, ami az életünket irányítja. Ezek a szüleinktől kapott örökségek, - mind genetikailag, mind nevelésileg - ezek lenyomatai, amik bennünk keletkeznek, a velük való azonosulás, és azok bevésődése, ami aztén működtet minket.

Éljenek a szülői örökségek.

Amin elgondolkodtam, az az volt, hogy én nem találok semmi olyat sem szellemi, sem érzelmi, sem fizikai szinten, amit úgy gondolnék éreznék, vagy tennék, ahogy aszüleim tették. Azonban ha előre nézek, akkor azt sem látom, hogy a gyerekeim bármilyen szinten átvettek volna tőlem valamit is. Nem látom azt, amit mondanak, hogy a példamutatás a legjobb nevelési eszköz, mert a gyerek leutánozza szüleit. Napok óta jár az agyam, hogy hogy is van ez, ha nálam nem így működik. Én nem azonosulok semmivel? Olyan azonban nincs, és ahogy Attila mondta, az azonosulás tagadása is egyfajta azonosulás. Tehát én tagadom a szüleimmel való azonosulást, a gyerekeim pedig tagadják a velem, a mintáimmal való azonosulást.

Belegondoltam, hogy anyu nem tagadta ezt talán, de neki nem volt kivel azonosulnia, mert korán elvesztette a szüleit. Hogy az ő édesanyja kivel és mivel azonsult, erre senki sem tudja a választ, mert senki sem ismerte. De, nem lehetett egy könnyű eset ő sem, mert későn ment férjhez, a nagyapám kisebb volt nála, - szerintem nagyanyám hóna alatt futkosott - és úgy tudom, hogy púpos volt. És jóval idősebb, mint a nagyanyám.

Nagyanyám, feltételezhetően nagyon kemény, makacs és erős asszony volt, rátarti, büszke, ez látszik a tartásán is. (fénykép) Valaminek történnie kellett az életében, amivel nem tudott azonosulni, amit nem vállalt fel, és ezért már csak későn ment férjhez, már nem feletétlen ahhoz, akit szeretett, hanem ahhoz, aki abban a korban még vitte.

Tehát a kiinduló ponttal eddig visszamentem két lépést, és fene tudja, hogy még mennyi van emögött, de azt lehet feltételezni, hogy a hetediziglen miatt az unokáim sem fognak azonosulni az ő szüleikkel. ez az energia valószínűleg generációról generációra csökken, de van egy olyan gyanúm, hogy még öröklődik tovább is.

Tehát ez lehet az oka annak az eltérő viselkedési mintáknak, amik köztem és anyám között, és köztem és a gyerekeim között működnek.

Azon kaptam magam, hogy mióta ezen gondolkodom, azóta többször gondoltam azt, hogy "én ezzel nem tudok azonosulni", és ez nem csak a szüleimhez és a gyerekeimhez kötődik, hanem akár egy könyvhöz, egy kolléganőhöz, egy képhez, egy gondolathoz, stb. túl sokszor hangzott el bennem a "nem tudok azonosulni".

Vagyis nem más ez, mint az azonosulás tagadása. MÉgis csak el kellene mennem Attila januári elvonulásos táborába Szarvasra.... Ott éppen arról lesz szó, hogy amit "csökkent üzemmódban kapunk" a szüleinktől, amit nem tudtak átadni, mert nekik is hiányzott, annak az energiáit képesek legyünk felvenni.

Varjak 3

A változatosság kedvéért most én károgok.
Kicsit elszállt az agyam megint, pedig már megszokhattam volna…
Kata elmosogatott – maguk után, mondta ő, mégis otthagyta a tálat, amiben a rántott zeller volt, és amiben sütötte. Azt mondta, hogy kivételesen úgy döntött, hogy maguk után mosogat.

Vajon mitől lesz különb, mitől érzi magát különbnek az a 29 és 27 éves nő, aki nem képes megérteni azt, hogyha teljes véletlenségből elmosogat a testvérei után is, akkor azt nem a testvérei helyett, hanem az anyja helyett, az anyja kedvéÉRT, az anyjáÉRT teszi?

Este fél tízre végeztem az összepakolással, mert holnap megyek Dunaújvárosba tanítani. Utána nekiálltam mosogatni még, mert gyűlölöm az otthagyott, egymásba sem rakott szennyes edényeket. Találtam a tányérok között kekszeset, és krumplipüréset is.
Elmosogattam.
Képzeljétek el, nem esett le a három gyűrű közül egyik sem a kezemről. A tálat és a serpenyőt azonban otthagytam. Dafke. Van nekem még dolgom mára ezer.

Szeretem, amikor István és Szilvi jótékonyan elmossa az én egyetlen tányérom, és otthagyja a „kicsik” tányérját. Ha egyszer úgyis el kell mosogatnom, hát nem mindegy, hogy elmosom-e még a magamét is és a „kicsikét” is?
És a mosogató mellett állandóan úszik a környék az otthagyott víztől, mert mindenki a mosogató felett mosogat, és nem benne. Letörölni pedig már senki sem képes.
Ez olyan dolog, hogy van a mosogató mellett három tányér, három kanál, és egy pohár. A pohár a Szilvié, egy darab, a tányérok a kicsiké, egy-egy darab. Erre egyszer megkérdezte a Szilvi: ezt is nekem kellett volna helyettük elmosogatnom? Én csak egyet hagytam itt. Igen, és a három kicsi is csak egyet. Akárki mosogatja el, annak négyet kell elmosnia. Mert én nem hagyom ott az egy poharat.
Nem beszélve arról, hogy amikor Imrus felhozza a cukrot, sót, lisztet, mosószert, olajat, akkor azt nem csak nekem hozza, hanem mindenkinek, aki használja. Még soha nem jegyezte meg, hogy Éva, Anna, Szilvi, István helyett nem vásárol, pedig megy minden nap. Az egyetlen kölök, akire számítani lehet. Minden nap. Évának csak szája van, Annának szintén, mert lefogadom, hogy ma sem tette rendbe az erkélyt, pedig van már egy hónapja, hogy folyamatosan kérem, de csavarogni, és inni azt nagyon tud, Szilvi és István pedig nagyon felnőtt – akik a kicsik helyett nem dolgoznak. Mert a kicsik igénytelenek, és rendetlenek.

Nyávogni, mint a fostos macska mindegyik tud, hogy utál itthon lenni, és a szent család szent összefogása hol marad, de a tényleges segítségnyújtás a rákba sincs.

Nem tudom, hogy hogyan lehet így bárkinek is igényességről beszélnie, amikor alaphangon belőle is hiányzik, a toleranciával együtt. Bennem nincs igényesség, képes vagyok megenni az ebédet állva, mint a lovak, szalvéta nélkül, de szenvedek, ha a szememnek a rendetlenséget kell pásztáznia. Igényes-e az, aki el tudja nézni az edények halmát?
(Most sem volt sok, csak amiből a kölkök ettek – és amiből ők is, mert ott volt az is.)

Szeretném az összes kölök önálló lakását majd megnézni, hogy hogyan néz majd ki. A harmóniához a rend is hozzá tartozik. És, ahogy rendet teszek, az tükrözi az igényességemet. Lehet lefikázni dolgokat, de először tegyen mindenki rendet a maga belső és külső portáján egyaránt.
Ha erre lehet számítani, mint ami most van, nem sűrűn leszek vendég.
Ideje lenne felnőni mindenkinek.

Utószó: és nem kell az én torkom elharapni, amiért a saját dolgommal foglalkozom, - a rendszeres teafőzés, kenyérsütés és mosogatás, és az időnkénti takarítás (fürdőszoba, VC, konyha, felmosás, stb, közös területek) mellett, ezek sem csak nekem készülnek - mert tudom, hogy ez a legfőbb felület, ahol támadni szoktatok. A legjobb védekezés a támadás. Kéretik mindenkitől csak feleannnyinak a letétele a közösben, mielőtt kinyitja a száját. (még akkor is, ha az enyém sem sok.)

Varjak,
ti csillogó bársony,
mélyfekete lények,
egyszerűn igénytelenek,
csodállak titeket.
Ha téli napon dideregve,
hideglelősen fázva
nézem seregetek,
kik a semmiben keresitek
bizonytalan ˝kenyeretek˝,
mindig elgondolkozom,
s mélyen magamba szállva
döbbent meg létetek,
mily természetes nálatok
a percről percre írt
túlélés ténye…
titeket látva
újra és újra
bámulatba ejt
szívós, szótlan,tűrő,
harcedzett,
szuverén lényetek

(Magdielona)

Reményik Sándor: Köszönt egy ember ...

Köszönt egy ember: "Egészséggel járjon"."
Adjon Isten", ... feleltem halkan én.
Köd ült, csend ült az elhagyatott tájon,
S szürke varjak egy száraz jegenyén.

Mint valami fogadás, esküvés,
A ködben úgy koppant tompán a szó,
Aztán két összedobbant szívverés
Elvált, mint óceánon két hajó.

Először látott - ; utoljára tán,
Először, tán utolszor láttam én,
A varjak e szürke nap hajnalán
Jajgattak a ködben, a jegenyén.

A szemünk összevillant hirtelen,
A szívünk dobbant, megzajlott a vérünk,
Pedig nem történt semmi, semmi sem,

Csak jólesett, hogy magyarul beszéltünk.

Hímezek

Goblent. Ezt én rajzoltam, és elvittem egy gyorsmásolóhoz, ahol beszkennelték, majd rányomták az általam vitt kongré anyagra.

A gobelin hímzés olyan, mint a szotyolázás. Már csak egy öltés, már csak ezzel a színnel, de nem lehet abbahagyni, mert öröm nézni, ahogy formálódik a kezem alatt.

KÖzelről nézve elrémülök, mert annyira darabosnak, szaggatottnak tűnik, de messzebbről már alakul:) Azt hiszem, hogy szép lesz.

Amikor beszkennelték, és rányomták az anyagra, akkor sokkal élénkebb és sötétebb lett a színezete, azt is lehetne mondani, hogy határozottabb.

Meglepetés lesz karácsonyra a kisfőnöknőmnek. Mivel alapjáraton sem olcsó a goblen, - saját tervezésben, nyomtatásban pláne nem - jó lesz, ha kipárnázott fenékkel adom majd át:))

A fonalakkal kicsit ráfaragtam. Azt hittem, hogy nem kell majd vennem, hisz itt van dédike fonalaskosara, de arra jöttem rá, hogy az a rengeteg goblenfonal azért nem fogyott el, mert túl élénk színűek, és kevés köztük a pasztel, a világos szín. Ezért abból is vennem kellett, de már értem, hogy miért halmozódott fel nagymamának a sok fonal. Az ember mindig többet vesz egy motringgal, mert nem lehet kiszámolni, hogy pontosan mennyire van szükség, így mindig marad bontott és bontatlan is.

Hímeznék sokat, magamnak is, de kevés az időm hozzá, így, ha tűt fogok, akkor ajándékba készül. Az lesz a vége, hogy amit egész életemben készítettem, abból semmi sem fog maradni a saját lakásomban, csak a fonalak:) Pedig mekkora buli, hogy saját elképzelést, saját képet hímezhetek, és nem az üzletiekből kell választanom.

Lányok, ha én egy kosárral örököltem, akkor nektek mennyi lesz?

(Halálom előtt hülyeségre nem adok belőle. Utána lehet dorbézolni vele.)

jógi tea 2

Recept

4.5 liter víz nagy fehér vagy sárga fazék majdnem tele
1 evőkanál szemesbors
3 evőkanál kardamom szem, kinyitva - ez helyett egy jó teáskanál őrőlt kardamom
1/2 evőkanál szegfűszeg
5 fahéj darab - helyett egy evőkanál őrőlt fahéj
1.5 cm-es gyömbérgyökér darab - helyett egy teli evőkanál őrőlt gyömbér (had legyen kellemesen csípős
1 teáskanál kurkuma - ez nincs a receptben, de van más indiai tea, ami ebből készül. Azért teszem bele, mert a kurkuma az izületek kenőanyaga, és jót tesz a bőrnek.

1 filteres fekete tea

Együtt az összes fűszert- tea nélkül - feltenni, 45 percig főzni. (kis lángon, ne főjjön el belőle sok víz, de mozogjon)
45 perc után le kell szűrni, és néhány percre a fekete teát beletenni.

méz, igény szerint nyers tej

MÉz helyett ennyi vízbe 10 kanál cukrot teszek, és citromlevet egy keveset, addíg, míg könnyen elolvad benne a cukor.
(MÉg így is lehet tejjel inni, mert a citromlé nem érződik ki, nem rántja össze a tejet)

A sok őrőlt fűszer miatt sűrű marad, de engem nem zavar:)


Van kimondott fogyasztó tea is:

1/4 - 1/3 friss vagy szárított mentalevél
2 csésze köménymag
1 evőkanál friss vagy fagyasztott tamarindusz
1/4 teáskanál fekete só
4 citrom negyedekre vágva
1/2 evőkanál bors
3 liter víz

több, mint egy órán át főzni, hogy a köményből kivonódjon az esszencia.
Az összetevők újra felhasználhatók, csak friss citromot kell hozzá tenni. Egy hétig áll el lehűtve.

Tegyek a jógi teába én is köménymagot???
Úgy tűnik, annak van a legnagyobb szerepe:)))

Új kolléganő

Az új kolléganő régi, Krisztinek hívják. Amikor átköltöztünk a Madarászba, ő nem jött velünk, mert olyan messze lett volna neki, hogy így is este hétre ért haza, ha innen utazott volna, akkor még később. akkor fontosabbnak látta, hogy időben otthon legyen, mert a fiai "kritikus" életkorba léptek,- vagyis egyik kamaszodik, a másik az általános suliban lett volna hajlamos elhajlani rossz rossz társaság felé.

Mivel én nem lehetek osztályvezető, kisfőnöknőm addig törte a fejét, míg ki nem találta, hogy Kriszti gyors, pontos, felelősségteljes, megvan a diplomája, rendlekezik empátiával, intelligenciával, tehát tökéletesen alkalmas lenne főnöknek. Beszélt vele, és Kriszti felvállalta. Persze semmi sem biztos, hisz ki tudja azt megmondani, hogy amit ma kitalált, az működni fog-e jövő év szeptemberében is...

A többi kolléganőket azonban az epe öntötte el. Ez a lelki éretlenség tipikus példája - "ha én egy senki vagyok, akkor te sem nőhetsz ki közülünk, te sem fejlődhetsz tovább".

Egy-két napja csak maguk között morogtak, csámcsogtak, ma megtaláltak engem is. tudom-e, hogy jön Kriszti?

(Hamarabb tudtam, mint ők, csak kisfőnököm megkért, hogy hallgassak róla)

- igen, most hallottam, és nagyon örülök neki. Én szeretem őt, olyan aranyos. Hogy aztán megéri-e neki, vagy jobb lesz-e neki itt, azt csak a fene tudja...

- Biztos elhúzták az orra előtt a mézesmadzagot, valamit igértek neki, biztos jó ajánlatot kapott - tapogatózott az uszító kolléganőm. Szerintem arra volt kiváncsi, és azt akarta mindenáron kiszedni belőlem, hogy mit szólok ahhoz, ami tervbe van véve.

- Hát, ha volt mézesmadzag, amit el lehetett húzni az orra előtt, akkor had húzgálják, ha pedig neki tetszik, és kap rajta, akkor jól teszi, hülye lenne nem kihagyni - feleltem én, és otthagytam a kolléganőt az összes beleszorult feszültségszítással együtt. Tudtam, hogy mire megy ki a játk, mert a szobatársam, véletlen közéjük toppant a napokban, és a Krisztit szídták, szapulták. Eleinte hallgattunk mind a ketten, én arról, hogy tudok róla, hogy jön a Kriszti, és tudok Mari tervéről is, ami szerint őt szeretné osztályvezetőnek,ő pedig hallgatott arról, hogy mibe futott bele a másik szobában.

Mivel Kriszti hétfőn jön, most már úgy gondoltam, hogy elmondhatom neki, hisz a mi szobánkban fog ülni, ő pedig akkor elárulta, hogy mit hallott. Ezek után találtak meg a többiek.

Nem értem őket....

Van három nyugdíjas kolléganőnk, akik minden sátoros ünnepet velünk töltik, ilyenkor bejönnek, hoznak süteményt is, és beszélgetünk. MÉg közel kellene, hogy álljanak hozzánk, hisz tavaly mentek nyugdíjba. Decemberben lesz egy évzáró bulink, amire őket is meghív - nánk, és valószínűleg meg is hívjuk, de a fő lázító, aki barátnőnek is mondja magát megint véres szájjal fröcsög, hogy ne hívjuk őket, már nincs keresnivalójuk a közös bulin.

De, hát mindenkinek kell tartoznia valahova, ami nem a családról, hanem egy közösségről szól....

Mindenkinek tartoznia kell valahova....

fehér (?)

Láttatok már sötétfehér színt?
Napok óta gondolkodm, hogy milyen fehér lehet az a fonal, amit a dédi goblenfonalai között találtam, mert nem rószaszínes fehér, nem kékesfehér, nem lilásfehér, nem sárgásfehér, nem piszkosfehér, mert ragyog, nem szürkésfehér, akkor milyen fehér, ha a fehér (mint a háttér) fehérebb nála, és nincs semmilyen színárnyalatbeütése?


Megvan!!!!!

Gyöngyház fehér!!!

Ez az!
Na, csak ide kellett jönnöm írni, és most hirtelen magam előtt láttam a gyöngyházfehér nyakláncokat, azt hiszem azok igazi gyöngyből készülnek.

Mindenesetre gyönyörű fehér, és ilyen fehéret még szívesen hordanék ruhában is.
Be fogok vadászni valamilyen fehér gyöngyházszínű ruhát avató ruhának.....
hosszú szoknya, és felső, de nem kosztümkabát, még mit nem...

tea és cipő

Na, most lehet kérdezni, hogy hogy kerül a csizma az asztalra, vagy a cipő a teába, vagy a tea a cipőbe????

Szóval irulok-pirulok, mert minden leadott kilómat a jógi tea javára írtam, és közben az MBT cipő használatához is az van írva, hogy lehet fogyni tőle. Nem akarom egyik dicsőségét a másik javára írni, de a cipőmről se feledkezzük el:) Ünnepélyesen bocsánatot kérek a cipőmtől, nehogy már megsértődjön!

Bece, lehet iszogatni a teát, csak éppen elgondolkodtam azon, hogy ahhoz, hogy fogyjunk, valószínűleg elegendő mennyiséget kell inni belőle. Most főzök 4,5 liter teát. Ha te is beszállsz, akkor legalább hat literrel kell főzni, és arányosan megemelni a fűszerek mennyiségét. Vagyis fel kell mászni a szekrény tetejére, és elővenni a nagycsaládos karácsonyi fazekat, és utána még azt is ki kell találni, hogy mibe szűrjem le....

Lehet, hogy kell vennem egy teafőző 6-8 literes kisfazekat....

De, hova teszem?

Jógi tea

Lehet mondani, hogy ez az új mániám, de nekem nagyon ízlik. Emellett azt a megdöbbentő felfedezést tettem, hogy fogyaszt. Erre úgy jöttem rá, hogy két hete még 75 kiló voltam, és bedühödtem az összes köles és társai gabonára, mert hiába eszem azt méregtelenítés gyanánt, hízok tőle. Így lettem 75 kg. Ezért dühömben visszatértem a kenyérhez az Abonett helyett, nem kapok szívgörcsöt, ha töpörtyűkrémes kenyeret eszem, vagy netán valamilyen édességet.

Tegnap ráálltam a mérlegre, és mély megdöbbenéssel olvastam le róla, hogy 71 kg. vagyok.

Teszt: ma is a mérlegre álltam, mert képtelenségnek tartottam a fogyást esetenkénti kétszeri vacsora mellett.

Eredmény: 70 kg!

A tea fűszeres, és valószínűleg ez az - számomra - első olyan tea, ami feltételezhetően valóban, és igazán segíti az emésztést, és az energetizálást és belső hőt is ennek lehet talán köszönni, amit írtak róla. Igaz, naponta 2-3 liter lecsúszik belőle a torkomon, ha kevesebbet innék, biztos nem lenne ekkora hatása.

EMBEREK! NOVEMBER VAN, ÉS ÉN 70 KG VAGYOK, NEM TÖBB!

Nyáron voltam 72.

ÉljenÉljenÉljen!

Viszont az MBT cipőt letettem, mert a vászon része beázhat, és különben is berosáltam az első pici jégtől. Az MBT-ben menni egymagában kockázatos tényező annak, akinek nincs egyensúlyérzéke, mert nagyon billegős, na, ezt a jégen nem szeretném előadni, mert nem akarnám összetörni magamat.

Így pedig vennem kell csizmát, mert ami van, az már elég tropa, beázik, és szét van jőve a bele, és lassan a külseje is törik.

éjjel és hajnal

Éjfélig fent voltam tegnap, és nem tudtam megállni, hogy ne fotózzam le a suli előtti fákat, ahogy a lámpafény megvilágítja őket.
Az éjféliek elég tréflik lettek, mert ezzel a géppel nem lehet sötétben
fotózni, még vakuval sem. Viszont magam is meglepődtem, hogy a hópelyhek lencsevégre kerültek, a mögöttük levő világosság nem. Azért azt hozzá kell tenni, hogy fotoshoppal kellett megdolgozni, hogy valami is látszódjon belőlük. Ami azt illeti, ez látszik a képeken is. MÉgis van bennük - legalábbis nekem - valami elbűvölő:) Aztán reggel nem tudtam megállni, hogy ne fotózzam le ugyanazt a képet a hajnali fényben. Elég sok annyira homályos lett, hogy ki is töröltem, de így megvan a kontraszt. Aztán, amikor elindultam

itthonról, szídtam magam, mint a bokrot, mert úgy döntöttem, ha már sikerült elaludnom, akkor villamossal megyek a központig, nem gyalog, akkor pedig nem kell a fényképezőgép. Ha látok majd valami szépet, akkor legfeljebb holnap viszem a gépet is magammal.

Aha...

Ahogy elmentem a fák alatt, és felnéztem, rögtön rájöttem, hogy mekkora baklövést követtem el, mert holnap már nem lesz az ágakon hó....

Tudom, fog még esni...

Az ablak alatt levő kicsi fa képe folyamatos szökésben van, nem akar ide kerülni, állandóan kitörlődik, pedig azt akartam megmutatni, hogy milyen furi: november van, és még vannak zöld és sárga levelű fák.

Csak hatvanszor esett szét az egész bejegyzés, és a képek, mire ennyit megírtam. Nem t'om hogy néz ki, most már így marad...

Raziel üzenetei

Na, ezek nem jelek, hanem Attila által lehozott információk. Minden hírlevélben van egy-egy útmutatás az adott hónapra, most éppen a Nyilas havára. És természetesen a személyes üzenet - az Üzen Ő-től:)

A nyilas hónap várható energetikai tendenciája, segítségünkre lehet, ha vágyainkat szándékozzuk megvalósítani. Arra viszont ügyeljünk, hogy eléggé nyitottak legyünk az esetleges változtatásokra, vágyaink átalakítására. Legyünk erősek, bár problémák övezik ezt az új kezdetet, illetve további bizonytalanságok felé vezet az utunk, de csak így uralhatjuk életünket. Pénzügyekben továbbra is bizonytalanság várható, ugyan ezt az energiát tapasztalhatjuk az emberi kapcsolatokban is. Agykontrol és a hitünk segítségünkre lehet, még ebben az időminőségben is. Javaslom a következő Mantra napi többszöri elismétlését, hogy tudatosítani tudjuk azt, hogy minden a mi javunkra történik.
A végtelen teremtő lélek, megáld pénzügyi jóléttel és jómóddal, és megajándékoz új teremtő erővel, hogy örömet és boldogságot tudjak adni embertársaimnak és önmagamnak.

Üzen Ő Tarr Évának.

Egyedül vagy, de nem magad.
Szíved neked sokat ad.
Haladj ezen az úton tovább,
És benned találod meg a csodát.
Változás és választás Tied.
Így öröm ér tégedet.
Harmónia és béke szigete vagy
Add minél többet magad.
Tanítva tanulj, ez az erőd.
És ez nem kicsi, hidd el
Égig emelő.

Jelek

Varjak, és falevelek...

Ma reggel csak két varjú bóklászott a parkban. Az egyik éktelen károgásba kezdett, és ahogy odanéztem, felém volt fordulva, és tisztára úgy nézett ki, mint egy harcias kiskakas, borzolta a tollát, és azt hittem, hogy támadni akar. MÉg vissza is fordultam, és akkor is felém fordult, mintha követni akarna.

Várom, a következményét... vagyis valamiféle történést, de lehetőleg jobbat produkáljatok, mint a végrehajtói levél, és a lábtörés:)

Falevél:
Ahogy mentem az országos értekezletre a Hallerba, egy falevél csapódott az arcomba. Akkora volt, hogy betakarta az egész arcom... levél, levéltakaró, amitől nem láttam semeddig sem egy pillanatig. Hulló falevél.
Egy ismerősömnek az jutott az eszébe, hogy levelet kapott biztosan, és tényleg, amikor bekapcsolta a számítógépét, ott volt a levél.
HÁt, én erre nem tippelhetek, mert naponta több levelet is kapok .
Akkor mit üzenhet még?

Várom az ötleteket, semmi kedvem kártyát rakni rá:)

Rhaziel Tarot

Attila végre megtalálta a mecénását, vagy a mecénás végre megtalálta Attilát. Néhány millió forinttal megtámogatja az egész rendszert. Ennek következményei: Attila otthagyja az Akashát. (Ideje) Egyelőre egy kis lakásban indítja el a saját klubját, és, ha az kitermeli a megfelelő összeget, akkor megkap egy nagyobb lakást a Városligetnél. Öt szobája lesz, és így akár egyszerre többen is taníthatnak benne. A könyve átalakul, és kilép a nagyközönség elé, sorozat formájában. lesz benne annyi, hogy felkeltse az érdeklőedést, de nem lesz benne annyi, hogy megtanulják belőle a kivetési rendszert. Így elég sokan fognak jelentkezni valószínűleg tanfolyamra. Három kiadó fogja kiadni a könyvét, egyik a Libri. A könyv mellé kártya is készül, - nem, nem az enyémmel fog megjelenni, mert úgy tűnik, hogy a mecénásnak vagy egy festő támogatottja is, aki megrajzolja a kártyát, aminek Rhaziel Tarot lesz a neve. Lehet, hogy a Szimbolikus Szellemi Piramis név helyett ez lesz a rendszer neve is. A hírlevelet is bővebb körben szeretné terjeszteni majd, és olcsóbban. Viszont be van tojva, mert feltételezi, hogyha csak tízezer példányban is jelenik meg a könyv, és csak egy tizede jelentkezik tanfolyamra, akkor is lehet számítani ezer főre, akik jelentkezni fognak. Azt hiszem, hogy hiába áll be az összes tanár a csatasorba, kevesen leszünk:)

A könyvben benne lesz minden tanár elérhetősége.

A kártya helyett viszont lehet, hogy meg fog jelenni a könyvem, és meg fog jelenni a meditációs CD-nk, és az invokációs CD-nk.

Ha idehaza sikert ér el, akkor viszik külföldre is, le lesz fordítva angol és német nyelvre.

Azt hiszem, hogy ideje lenne intézni már valamit nekem is, hogy legyen vállalkozói adószámom, mert mostanában nagyon ráléptek a természetgyógyászok és spirituális tanácsadók sarkára a revizorok. MÉg akkor is kell talán valami formát adni neki, ha a jöv.adó bevallásomban magamtól is bevallom a megfelelő adót, és befizetem. Van még emellett sok minden, ami miatt nem szeretnék bírságot, mert ráadásul a sok visszaélés miatt most példát statuálunk...

Fogalmam sincs, hogy merre induljak el, kitől kérdezzem meg, hogy milyen formát és tevékenységet célszerű kiváltani, hogy minél egyszerűbb legyen. Egyelőre még munka mellett kell vinnem, aztán lehet, hogy leszakadás lesz a vége, mert Attila Egyesületet, és Alapítványt is szeretne létrehozni, amihez kérte a segítségemet. Nem fogok unatkozni, az elkövetkezendőkben:)

Január táján megalakul az Első Magyarországi Tarot Egyesület, az EMTE:)

hull a pelyhes fehér hó...

Na, de ennyire? Az első nap azonnal viharosan támadott... mégis lenyűgöző volt, ahogy kavargott a szélben.

A harmadik kép a kedvencem. (kinagyítva sokkal jobban látszik: klikk a képre:)

Pranté

Az „isten útjai kifürkészhetetlenek” kifejezés, amit olyan könnyen tudunk kimondani, annyira valós értelmet kapott, hogy szinte kézzel foghatóvá vált az ereje, energiája, mondanivalója. Könnyű tanítani, mondani, hogy Isten a mindenható, mindentudó, megfoghatatlan, megérthetetlen, de nehéz felfogni. Pranté férjének és kislányának halála valóságos tartalmat adott minden egyes szónak, kifejezésnek. Súlya lett annak, hogy megérthetetlen. Egyik pillanatról a másikra a három gyerekes, boldog családi idillben élő Pranté özveggyé, és egyedülálló kétgyerekes anyává változott. Egyik gyerek kicsi, másik pici. Nem értem, ahogy senki sem, hogy miért kell ennek így lennie, és annyira megrázott, hogy a tavalyi halálsorozat, ami colt a környezetünkben nem rázott meg ennyire. Sosem gondoltam volna, hogy egy idegen halála fölött fogok sírni. (Attilával beszéltem róla, és azt mondta, hogy Omi végleg megszabadult, és a fénybe távozott. Ez azt jelenti, hogy letette a földi kötöttségeket, és többet nem kell leszületnie)

Isten hatalmával így nézni szembe, nem éppen Istenszeretetre tanít. Annyira döbbenetes volt számomra, hogy… nem félni kezdtem Istentől, és nem meggyűlölni őt, hanem…. a nagyságára, hatalamasságára tanított meg, megfoghatóvá tett megfoghatatlant, érthetővé az érthetetlent, de, mondhatom, ez a tanítás nem éppen örömteli. Robert Merle egy könyve, „A sziget” című jutott eszembe: a sűrű, tejfehér ködben két ember úgy találja meg egymást, hogy folyamatosan ismétlik egymás nevét, és mennek a másik hangja után. Ez a kép olyan, mint az élet. Folyamatosan azt kutatjuk, hogy mi az életfeladatunk, hogy legalább ebben legyünk tudatosak, de sűrű, fehér ködben botorkálunk, és nincs más lehetőségünk, mint hívni az Istent, és bízni abban, hogy nem tévedünk el, a hang után menve. Már, ha meghalljuk, hogy Isten is szólít minket.

Varjak

Elgondolkodtam rajtuk…. Czeizel Bea azt írja róluk, hogy az Élet és Halál vizének hordozói, egyben üzenet közvetítők is. Amikor megláttam őket egy ködös reggeli hajnalon, elgondolkodtam, hogy is szól a történetük, mi kapcsolódik hozzájuk. Arra gondoltam, majd este megnézem a könyvben. Ma jutottam hozzá. A varjú egy állócsillaghoz kapcsolódik, és egy állócsillagcsoporthoz, amiből az egyik a karmikus börtönt jelképezi, a többi pedig a hét fő bűnt, összefoglalt néven: a tudás hatalmával való visszaélés bűnét.

Egyik kolléganőm eszméletlen ügyességgel tudja összekapcsolni a jeleket a történésekkel, nekem ez sose ment annyira. Viszont ennyi varjú még a langyos őszben és a parkban már nekem is kellett, hogy mondjon valamit. Tudtam, hogy üzenet, tudtam, hogy nem jó üzenet, csak éppen azt nem tudtam, hogy mit várhatok.

Nos, megérkezett a végrehajtóktól Éva lányom nevére egy 174.000 forintos értesítő, majd egy-két nap múlva egy 73.000 forintos BKV büntetési lista. Még jó, hogy Éva már nagykorú, mert megszívatott volna rendesen, ha nekem kellene kifizetnem. Még így is azt kell, hogy mondjam, hogy amit megkeres, és oda fog fizetni, azt közvetett módon a családtól veszi el, mert, ha már képes volt megkeresni ennyi összeget, akkor akár el is láthatná magát, vagy letehetné az asztalra, hisz ezer helye lenne, ha végignézek a lakásban.
Magyarázatként azt tudta előadni, hogy ezt karmikusan kapta, mert nem becsülte eléggé a pénzt eddig, és nem dolgozott meg érte. Legszívesebben lenyomtam volna neki egy karmikus pofont, amiért hülyére akar venni a spirituális dumával. Ráadásul a mese, amit előadott mellé, a felétől teljesen hiteltelenné tette az egész mesét.

Ezzel még nincs vége, mert utána a Szilvi eltörte a lábát.

ami érdekes volt a varjakban, hogy szürke szárnyúak is voltak közzötük. Még sosem láttam ilyen fajtát. Fekete varjú, szürke szárnyakkal. először azt hittem, talán nem is varjú, de az volt, azóta már többször is láttam, és ott vannak a többiek között.

Három a magyar igazság, ami harmadiknak jött, az nem családot érintette, mégis teljesen kikészített.

Ősz

Gyönyörű volt, de már úgy tűnik, hogy vége. Előkerült a téli kabát, ma már bőrig áztam, mert az esernyőt kicsavarta a kezemből a szél.

A megálmodott otthon!

Ez a címe annak az írásomnak, amit a Mágus lapjához rendeltem:) És most egy ködös kép konkrét formát öltött. Nyolcszögletű, csupa ablak, csupa fény. Faoszlopokból épült, és kívül belül egy szigetelő réteg van rajta, amitől nem látszik, hogy fából van. Egyetlen fal sem merőleges a másikra, akárhogy is osztották belülről. Belül egyébként van egy nagyobb helység, ahogy belépünk, egyben van a nappali és konyharész, aztán egy ajtó mögött egy kisebb szoba, és a fürdőszoba. hatvan négyzetméter, és nem is látszik rajta, hogy akkora. Nekem azért lesz még benne egy külön mosókonyharészem is, ahol majd teregetni is lehet, hogy ne lógjanak a nyakamba a ruhák. És lehet, hogy lesz még egy ajtaja is a másik oldalon. És lesz körben terasza, mert azt én szeretem:)))

Azt mesélte a tulajdonosa, hogy - mivel hátul a kert végében nincs kerítés, télen benéz az őz az ablakon, és a ház mögött nyuszik, őzek, fácánok csemegézik a télire nekik kint hagyott káposztát, karalábét, stb. ami ezt illeti én ettől símán összecsinálnám magam, ezért nekem kell egy kerítés, biztonságérzetet ad.

.