sikerélmény

HÁt, vissza kellett, hogy jöjjek ide, hogy leírjam: Sikerült! Imádkoztam, és kértem az égieket, hogy segítsenek lányomnak határidőben végezni, és ne túl sok túlórával, és Sikerült neki!

Tőlem - neki:) Kár, hogy ilyen sötétek lettek a képek: még 2001-ben rajzoltam őket. A kéz kép címe: közvetlen vonal.

Köszönet érte odafentre:)

dolgos délután, és gondolatai

Ma elment nagyon az idő... Ahogy hazajöttem a melóból, - még tegnap elhatároztam - nekiestem az előszoba szekrénynek. Kipakoltam belőle az összes szemetet, egy részét levíttük Imrussal, a másik részét pedig levittük a biciklitárolóba. Letörölgettem a polcokat, és oda tettem be a lekvárokat, és az eltett meggyet. Szerintem ott tök jó helye lesz, mert nem éri napsütés, és nagy meleget sem kaphat, lévén a lépcsőházzal közös fala. Aztán még oda hordtam a tárolódobozaimat is, annak a helyére pedig betettem az RM edényeimet. Aztán augusztusban teszek még el egy-két üveg lecsót is. Ha lenne erőm és időm, akkor talán még azt is megtenném, hogy kimennék Kőbányára, és vennék 150.- Ft-ért paradicsomot, és külön eltennék sűrítettnek. Bár az alig fogyna, nagyon nem érdemes. Mit lehetne még eltenni? :))) Egész jól belejöttem, az üvegeket el fogom tenni jövőre is, hogy legyen:) Van két 2-3 literes - nem tudom pontosan, hogy mekkora lehet - abba pedig kellene csemege vagy sós uborkát eltenni, bár azzal még sosem próbálkoztam, de nem lehet az annyira nagy dolog. csak az a baj, hogy aztán, ha megbontom, akkor nem lehet betenni a hűtőbe, mert kevés a hely. Lehet, hogy ezt is csak akkor tehetem meg, ha Szilviék elköltöznek?

Ha elköltöznek, akkor még azt is szeretném megtenni, hogy ezt a dromedár szekrényt kidobom, és vennék a helyére tisztességes előszobába való szekrényt. Az egyik szekrényben elférnének a cipők, a másikban pedig kabátok. A kesztyűk mehetnének az új szekrény egyik fiókjába. Jól kitolnék a kölkökkel, úgy csinálnám meg, hogy ne tudják a kabátokat elől lógatni, muszáj legyen beakasztani:))) És akkor lenne egy tök szép előszobám is, csak le kellene megint festeni, és a szegőszalagot, amit istván nem ragasztott fel, azt fel kellene tenni. Aztán lehet díszeket tenni a falra, mert lenne szabad hely a számára. Azt még nem tudom, hogy meghagyjam-e a gardrób szekrényen az ajtót, vagy valamilyen szép függönyt vegyek-e rá... Majd meglátom, hisz ez még odébb van, és pénzt is kell gyűjteni, meg arra is kell gondolni, hogy ne legyen aztán túl hideg a szobám, amiért a szekrény nem fogná fel annyira a levegőmozgást, ami a lépcsőház felől, és a konyha felől jönne. Így is hideg az a szoba.

Azt azért sajnálom, hogy nem fogom többet látni a naplementét, nem aranyozza be a szobát a a lemenő nap, mert a Szikviék szobájában napkelte van, délelőtt kap fényt, amikor itthon sem vagyok. És, ha mégis, akkor a konyhában vagyok délelőtt. A délelőtti nap nem is olyan szép, mint a délutáni. Ráadásul kezd az ablakba belenőni egy nyavajás akácfa, elfogva fényt, és kilátást. (Erről jut eszembe: az ablakot is meg kell majd csináltatni. Honnan lesz nekem ennyi mindenre pénzem?)

De néha-néha, nyáron, egy-egy zápor után ilyen szivárványokat fogok látni, és "gyönyörködhetem" a tízemeletes házakról visszaverődő alkonyi napfényben - hegyek nélkül...

Szándékomban áll ... gazdagnak lenni:)))

edénykéim

Azért csak nem bírtam magammal, és másnap odarendeltem Imrus fiamat a Tescohoz, megnéztük az edényeket, és akkor derült ki, hogy nincs. talán nem is baj, mert elég könnyűek voltak ahhoz képest, amit aztán a vasedényben vettem. De aznap éjjel egyig keresgéltem rozsdamentes edényeket a neten. Volt rengeteg, változatos áron, és majdnem elgyengültem teljesen, amikor láttam egy hirdetést: amway edények, 31 darabos készlet, 280.000.-Ft helyett 180.000.-ért. Aztán rájöttem, hogy be sem férne a konyhaszekrénybe. Ezért ma hazafelé jövet benéztem a vasedénybe, és dugig volt ilyen edényekkel. Volt ott készlet is, hasonló, amilyeneket a neten láttam, és árban is hasonló, méretben is. Így aztán hamar rájöttem, hogy nekem nem kell készlet, mert annak a legnagyobb darabja is nagyon kicsi nekem. Vettem tehát két lábast, és kisebb serepenyőféle lábast - kiváncsi leszek, hogy hogyan lehet benne rántottát készíteni, mert, ha ahhoz jó, akkor az összes ócska teflon serpenyőm megtanul repülni. Lassacskán le fogom cserélni az edényeimet, a fűszertartóimat is. A tányérokat még nem, mert a kölkök mellett azok nagyon fogyóeszközök, nem tudnak vigyázni semmire.

Ja! Vettem ám mentát is! Igazi, cserépben nevelőset:) Egyszer majd ilyenekből is fogok venni még egyet-kettőt. Hülye voltam, mert citromfüvet nem vettem, pedig az is jó nyáron a gyümölcslevesekbe, innivalókba, és fagyikba...

Viszont vettem még porszívót is. Végülis muszáj volt, mert Ancsa "hisztizett", hogy nem hajlandó az egész szobát vizes seprűvel felsöpörni. És milyen igaza van...

Kávéfőzőt azonban nem vettem. Úgy döntöttem, hogy azt ráérek még venni később is. Letörött ugyanis a füle, és az az érzésem, hogy Szilviék arra várnak, hogy vegyek egy másikat. Nem veszek. Ancsa kapott 3 in 1 kávét, neki az jó reggelente.

Egyszer, ha majd nekiállok a fűszeres tartóimat lecserélni, akkor sok pénzt gyűjtök rá össze, és egyszerre fogom az egészet lecserélni, és egyforma mintásakra. Mostanában nagyon tetszenek a krémszínű alapon mintásak, valamilyen meleg színnel díszítettek. Tiszta öröm lesz válogatni köztük.

kincseim

Mostanában nem létezik más, csak a konyha:) éjjel egyig képes vagyok recepteket keresgélni, és legszívesebben felvásárolnék egy egész vasedényt. Tegnapelőtt a Tescóban voltam. Kerestem mandulát, és annyi mindent találtam, hogy csak na! Kicsi üveg olíva olajat, sója szószt, worcherser (fogalmam sincs, jól írom-e) szószt, mandulát, diót, fagyiport, egy kicsi fazekat, kis tálcákat, és még tudtam volna venni dobozokat is, sokat, sokfélét. Láttam egy rozsdamentes edénykészletet, de nem mertem megvenni. Másnap azért csak visszamentem... és nem volt. Amit előtte láttam, azt nem lehetett elhozni, mert fogalmuk sem volt az eladóknak, hogy milyen készlet az.

Az tetszett ezekben a fűszerekben, hogy egész kicsi üvegek, (a legkisebbek vanilia és rum aromák) és nem többezer forintba kerültek fejenként. Összesen volt ezer forint az áruk. És mögöttük ott lapul a kicsi fazekam, amiben megfőztem a zellerkrémlevest. A mandula a pirított kenyérkockákat helyettesítette, és nagyon finom lett.

A szépség és a szörny

Ez itt pedig Anna zsarolási szándéka:) Jelentem, hagytam magam megzsarolni:) Mozartnak sem zenében, sem édességben nem lehet ellenállni. Cserébe pizzát kért a gyermek, igazit, rendeltet, nem plusból vásároltat. Aranyosan ellentétben van a lenti képpel. Az egészséges, és a finom. A szépség és a szörny. HOlnap pedig azt hiszem, hogy zellerkrémlevest fogok főzni. Találtam egy nagyon jó receptet, csak még azt nem tudom, hogy honnan szerzek forgácsolt mandulát. Az kellene a tetejére.

próbálkozások

mai konyhai próbálkozásom a mogyorókrém volt, aminek a receptjét a Katától kaptam. Ez a mogyorókrém attól ilyen gyanús színű, hogy nem édes, és kakaós, hanem sós, és hagymás, petrezselymes. Nem sikerült valami krémes állagúra, vagy nem a mixivel kellett volna kevernem, vagy másik lapáttal kellett volna kevernem, vagy még több olajat kívánt volna meg, de így is jóval több került bele, mint amennyit a Kata receptje előír. Kíváncsi leszek, hogy mennyire lesz ehető hosszabb távon. Most elég szokatlan, furcsa íze van, de nem rossz.

álom

Eszembe jutott az álmom: amikor Attilával a piramisban, vagy a piramis előtt tanakodunk, tanácstalanul, hogy hova mi kerül, és tök üres még minden pozíció. Mint mikor a lakást rendezzük be. És most, hogy a schüsszler sókat próbáljuk elhelyezni a piramisban, mintha éppen ezt tennénk.

Azt nem értem csak, hogy miért mályva színű belülről. Ez biztos, hogy nem a nagy piramis, hanem valamelyik mellette levő. És nekem tegnap a középsőt mutatták meg, hogy abban van az az információ, amit érzek, hogy keresnem kell, amit én találhatok meg. A nagyban sok a szimbólum, mindenki azért van ott, de szerintem a kicsiben is kell lennie valaminek, hisz az a királynő kamrája, és a szellemi szint.

Attila még mindig nem válaszolt a levelemre, pedig annyira kiváncsi vagyok. Azt hiszem megint elutazott valahova. Raziel ott vigyorgott a hátam mögött, amikor olvasta Attila levelét, és amikor megmutatta a sók számozását. És képes volt még délután visszajönni, hogy belemondja a képembe: olyanok vagytok együtt, mint hatpár rendőrcsizma:)

Ahogy nézem a képet, látom, hogy a legnagyobb piramis tetején fénylik az arany. Egész biztos, hogy nem ez az én piramisom.

Sitara azt mondta, hogy Atlantiszon volt ilyen fehér a piramis. Igen, lehet. Ezt el tudom képzelni. Csak tudnám, hogy mit keresek, akkor könnyebb lenne keresni. Az akashában, a piramisban, az álomban, valahol, valamit....

karamell és sárgarépa

Egy blogon belefutottam két recepetbe, ami felkeltette az érdeklődésemet. A lenti technikát alkalmazva karamell fagyit akartam lefagyasztani. A recept szerint a tejjel és tejsuínnel felöntött égetett cukornak, hat tojássárgájával összefőzve be kellett volna sűrűsödnie, és lefagyasztva fagyi állagúvá válnia. Persze megint más lett a végeredmény, amin nem csodálkozom, mert habtejszín helyett főzőtejszín volt itthon, azt használtam fel. Nem lett sűrű. Vagy még főznöm kellett volna, - de meddig? - hogy sűrűbb legyen. Úgy voltam vele, hogy lefagyasztva így is úgyis finom lesz. Hát édesnek eszméletlen édes lett, mert lehet, hogy még tovább kellett volna pirítanom a cukrot. Sajnos régi zománcos edényben főztem, ami belül sötétszürke, így nem igazán láttam jól, hogy elég sötét-e. Talán, mert nem keseredett meg eléggé, azért lett nagyon édes.

Ugyanezen a blogon olvastam egy karamellizált sárgarépáról, amit vajban megpirítva, picit párolva, cukorral - illetve ott a receptben mézzel - leöntve addig párolta, fedő nélkül, míg a sárgarépát bevonta a szirup. Citromlé is dukált hozzá, hogy ne legyen olyan édes, mert ez tulajdonképpen köretféle lenne. A citromlével takarékosan bántam, a cukorral nem, és vastagon vonja be a répát a vajkaramella íz, ez is nagyon édes lett. A sárgarépa össze van keverve mazsolával. Az ötletem az volt, hogy erre a picit - elméletben - kesernyés répára rátenni a karamellfagyit. Mivel mindkettő más lett, mint aminek készült, egyelőre egyedül én eszem, a kicsik ránéznek, és meg sem merik kóstolni, mert milyen blőd dolog már karamellizáni a répát...

tojásfehérje

Ime, az ötlet:) Krácsony táján, mikor a gyertyaszentelő fényünnepet tartottuk, vinnünk kellett pici poharakat, amibe piros szőlőlét kínáltunk körbe a vendégeknek - ahogy a pap, a misebort. Akkor vettem 50 db papír kávéspoharat, de közben más is megvette, így én hazahoztam. Azóta ott áll a szekrényben. Ahogy a mixerem receptes könyvét olvasgattam, eszembe jutott, hogy ebben fogom lefagyasztani ha kimarad valamiből tojásfehérje, vagy ezzel próbálom ki a fagyasztott tejből készült tejszínt. Az ötlet zseniális, még arra is jó lenne, ha a fagyit ebben mérhetném ki, hisz ahogy kiveszem a pohárból a jéggéfagyott fagyit, csak egy pillanatra kellene beledobni a mixerbe, és máris krémes állagúvá varázsolná. ezt még egyelőre azért nem próbálom ki, mert nincs hely egyik hűtőben sem arra, hogy - akármilyen pici - poharakat sorakoztassak benne. ugyanis a mélyhűtőn, és a hűtö mélyhűtőjén osztozunk a Szilvivel. Nagyon kevés, és kicsi ehhez a hely. Ma már bevittem a két lefagyasztott ételemet is a munkahelyre, - igaz, ott nincs mélyhűtőrésze a hűtönek, - hogy szabaduljon fel egy kis hely.

teszt

Folyamatosan tesztelem az új robot mixert. Bemutatom, ő az új szerelmem:) Hagymát vág, petrezselymet, diót darál, sajtot aprít, a jéggé fagyott fagyit összetöri ehető állagúra. MIóta van, szinte folyamatosan használom, mert kint van az asztalon, és nincs az, hogy mire előveszem, addigra elvégzem a dolgom kézzel is. Készült már vele többek között gríznokedli, tojáskrém, krumplipüré, vadasmártás. Egy dolgot nem tudtam még nála elérni, azt, hogy felverje a tojásfehérjét, és a fagyiport. Ennek pedig nem szabadna nagy kunsztnak lennie, hiszen a leírása szerint még a lefagyasztott tejből is tejszínt kellene vernie. Valamelyik nap próbálkoztam ezzel is, de azon kívül, hogy valóban nagyon habos lett a tej, nem lett belőle tejszín. Igaz, nem tartós tejet fagyasztottam le, és az is lehet, hogy egy cseppet több tejet öntöttem hozzá, de azt hittem, ezt a kis eltérést kompenzálja majd a habfixáló. Hát, nem tette. De, nem adom fel, még gyakorlok egy kicsit:) Addig is, ha ezzel nem sikerül, akkor ott a Katától kapott mixerem, a habverés még tök jól megy neki, annak ellenére, hogy Éva ujját már ledarálva kicsit elgörbültek a villái. A paszirozó botnyele viszont már igencsak foghiányos.

Ja, állítólag tud ám még valamit a kis gépem, mégpedig dagasztani. No, ezt még egyszer sem próbáltam, pedig állítólag a kenyértésztát is megdagasztja. ha olyan idő lesz, hogy lehet már kenyeret sütni a sütőben úgy, hogy nem pusztulunk el mellette a melegtől, akkor ki fogom próbálni.

És van egy hatalmas grillezőm is, amire szintén rá kell, hogy jöjjek, mi mindent tud. Elméletileg kenyeret is süt a gáztűzhely tetején. Ehhez ötleteket egy bizonyos fánkos Bélától várok, aki ebben süt ki egy csomó fánkot -két evőkanál olajon. Egy kis eszmecsere, egy-két fortély, ja , és az kell, hogy Szilviék ne főzzenek aznap, hogy az edény elférjen a tűzhelyen, mert hatalmas a szentem, elfoglal egy csomó helyet.

süssünk-főzzünk

Az előbbi kép nem ám sós ételt ábrázol, az egy kókuszos, habos meggyes sütemény, a la tarr éva, mert én a sütést kihagytam. Helyette vettem édes kiskiflit, félbevágtam, és azt töltöttem meg a meggyel.

A mostani kép pedig egy blogon olvasott chilis, kakaós karfiol képe, én bantu karfiolnak neveztem el. Eszméletlen finom:)

sózzunk

No, nem ételt, hanem Tarot lapokat, pozíciókat. Az ember azt hinné, hogy tök egyszerű, és amikor el akarja osztani, akkor kiderül, hogy eszméletlenül bonyolult. És, azután kiderül, hogy nem bonyolult, csak mi emberek bonyolítjuk, Raziel edig vigyorog a háttérben, hogy hogyan lehetünk olyan vakok, hogy nem látjuk meg a lényegét.

Nekem viszont eszembe jutott, hogy ezeknek a sóknak vannak sorszámai is, ugyanúgy, ahogy a pozícióknak. Mi mindenáron pozíciókhoz, csakrákhoz akarjuk társítani őket, és mi van akkor, ha egyszerűen a sorszámukkal dolgozunk? Írtam Attilának, kiváncsi vagyok, mit fog rá mondani, lehet, hogy már ő is próbálta.

Még mindig nem vagyok kész a kisarkánumos anyaggal, pedig lassan lejár az a néhány nap, ami alatt háromszor ennyit szerettem volna elvégezni. Viszont jó hír, hogy nem kell a tarot kártyákat kicsinyítenem. Lehet, hogy ki lesz adva Attila könyvével együtt.

Jó hír: úgy tűnik, hogy mehetek a Tarot táborba. Aia hazalátogat Pestre, és találkozunk, hoz nekem pénzt, és pont negyvenezer forintot, amibe a tábor kerül:)

A kétnapos alaptanfolyamra is meglett a pénz, és kifizettem a hírlevelet. Legyünk pontosak: meg lett a pénz, de Attilának nem kellett fizetnem.

kitaláltam valami finom fagyifélét, lehet, hogy délután megcsinálom, ha beférek a konyhába. Karamelles fagyit akarok, karamellizált sárgarépával, és mazsolával megszórva. Ha lenne hely a mélyhűtőben, akkor kicsi pohárkákban tenném el, hogy aztán dolgozni lehessen vele, ha elővesszük.

Ha sikerül, lefényképezem.

Ja, azt még el sem mondtam, hogy Attila döntése alapján csak én, Marci és ő taníthatjuk a kisarkánumos tanfolyamot, mert beavatás van benne. És én vagyok a beavató főpapnője a rendszernek:)

szándéknyilatkozat

ez egy nagyon hatásos, hatékony mantra, szeretem Attilát, amiért segített vele. Mióta mondogatom, azóta sokkal többet vagyok a konyhában, és volt annyi elemzésem, hogy megkerestem a hírlevelek árát, és a jövő hétvégi tanfolyamét. Mivel ma tízmilliószoros nap van, ezért most elismétlem újra, hogy mi minden áll szándékomban.

Pl. elfogadni azt a pénzügyi jólétet, és jómodt, melyet Isten nekem adományoz. És ezért hálámat fejezem ki. Szándékomban áll megkeresnem még a nyári tábor árát is. És szándékomban áll kifizetni minden tartozásom, (értsd: hitelem), úgy, hogy vagyonom közben folyamatosan növekszik. elérem azt a gazdagságot, mely megengedi, hogy jogosítványom, kocsim, Zepter termékeim legyenek, és jusson mindig mindenre, ami az átlagos jóléthez szükséges. Értsd: gyümölcsök, húsok, nyaralások, ruhák, iskoláztatása a gyerekeknek, otthon otthonossá tétele.

szándékomban áll minél hamarabb egyedül élni, lakni, megfelelő anyagi keretek között, mely biztosítja a gyerekek biztonságát is addig, míg saját lábra nem állnak. Szándékomban áll a Balatonon nyaralót venni, a vízparton, amiben egyedül lehetek, amikor arra van szükségem, hogy saját kocsival leugorjak oda.

Szándékomban áll szeptembertől két új személyes tanfolyamot indítani, és egy távoktatást, kezdő szinten. Szándékomban áll a honlapomat a felfejleszteni, amire szintén megvan a szükséges fedezet.

Szeretném, ha Szilviék és Éva elköltözne, mert most az ikerekkel együtt nagyon jó az itthonlét. Ettől függetlenül a célom az egyedüllét, a szabadság, a jóval több szabadidő, a kötetlenség, és mégis anyagi biztonság elérése. főzni, sütni szeretnék még többet, több helyet a hűtőben, és mélyhűtöben.

Hát, egyelőre ennyi, köszönöm, hogy kérhettem, és köszönöm mindazt az ajándékot, melyet isten nekem szán minden szinten levő bőséget: szellemi, érzelmi, és fizikai, vagyis pénzügyi jólét, és jómód.

Szándékomban áll sikeresnek, és keresettnek lenni, elemzéseket végezni, és tanfolyamokat, fotózni sokat, olvasni, és rajzolni.

Amen.

Tízmilliószoros nap.

Ma is tízmilliószoros nap volt... Tanítottam....

MI van még lényeges? Ildikó felébredt, hogy talán mégsincs helye a kryonosok között:)

Jutalmul kapott egy balatoni fényképet:)

munka és én

Automatikusan beléptem, és fogalmam sem volt hirtelen, hogy hova: Katához, vagy hozzám:) Jelentem viszonylag eredményes napom volt: takarítottam a szobámban, megírtam egy kivetés elemzését, és megírtam Edónak a 06.22-i nap végeredményét, az anyag tanításának formába öntését. Hát, ez lesz az, amit nem fogok betartani. Lehet, hogy én jóval többet tanítok, és kevesebb lesz a gyakorló idő, de képtelen vagyok kevesebbet adni. Az már nem én lennék. Olyan nagyon langyos lett az egész. Gyenge. Szerintem nem szabadna lejjebb adni a színvonalat.

E két iromány erre a napra bőven elég is volt. Elemeztem egy álmot is, az sem volt két perc. Aia spirituálisat álmodott, kár lett volna nem folgalkozni vele. Szeretem az önálló gondolataimat, amik az általános elemzés mellett indulnak el. És főleg szeretem, ha igazát visszaigazolják nekem:)

NÉztem a kisarkánumok anyagát, csendes kétségbeeséssel kerestem valamit, ami alapján majd elindulhatok. Mély megdöbbenéssel találtam rá egy anyagra, melyet talán még a szakdolgozathoz szántam, és itt áll befejezetlenül. El is feledkeztem róla, nagyban megkönnyíti a dolgom abból a szempontból, hogy már nem kell törnöm a fejem, hogyan is induljak el vele, szinte majdnem készen van.

Jó hír. Wiwen keresztül jelentkezett, érdeklődött valaki a tanfolyam iránt. Tóth Anikónak a párja tanulta valamikor az alapok felét, és most Anikó szeretne tanulni. először úgy tűnt, hogy nem fogja tudni kifizetni, és ingyenes, vagy rendszertelenül fizetős lesz, most lehet, hogy fizetni is fog tudni, és máris indulhatunk. Az ég áldja meg Attilát, és mantráját, és Razielt, és Istent, és mindenkit, a sorrendnek nincs betartási kötelezettsége. HOgy is írják ezt: Végül, de nem utolsó sorban....

És végül, de nem utolsó sorban a jóisten áldjon meg engem is.

szándékomban áll helyes módon és mértékben meggazdagodni annyira, hogy kocsit vehessek magamnak, és zepptert az egész családnak.

Ma egész nap a fentiek mellett a zeppter honlapján lógtam: nekem kell szinte minden, ami ott van. Szándékomban áll megvenni. Szándékomban áll, és elfogadom azt az pénzügyi jólétet, és jómódot, melyet Isten nekem ajándékoz. Bencsik Éva szerint egy tündér vagyok, és minden szavam igaz, és minden helyen ajánlani fog.

Szeretnék még - illetve szándékomban áll - szeptemberben két személyes tanfolyamot indítani: egyet Pesten, egyet Dunaújvárosban, és szándékomban áll egy kezdő távoktatást indítani, azoknak az elkötelezett hallgatóknak, akik nálam jelentkeznek tanulásra.

Amen.

vegyes felvágott

megint elhavazott vagyok. íron kellene, Edónak beszámolót, Aia kivetését kellene elemeznem, írnom kellene Ildikónak az elemi töltések magyarázatát, és még sok minden mást, lapok meditációját, szimbolikáját, és ülök itt bénán, meredek a monitorra.

Következtetés: amint több időm lesz, és úgy érzem, hogy nem hajt a tatár, máris leblokkolok, életbe lép a "ráérek még" mentalitás. Ej, ráérünk arra még...

Álmodtam. És, amióta rádöbbentem, hogy mit álmodok, azóta nem álmodom, pedig napokig tartott az álom, nap, mint nap szinte ugyanaz. Állunk Attilával, és előttünk a piramis. Illetve hol előttünk, szem magasságban, hol a lábunk előtt, hol benne állunk, és olyan, mintha egy lakást rendeznénk be, hol akkora, mint hozzánk képest egy emeletes ház, és szintenként járjuk be. ekkor a magasban, a fejünk felett látni az 1/11 pozíciót, halványsárgán. Ja, mert nem is írtam: a piramis alapszine mályva. A pozíciók teljesen üresek, s úgy nézegetjük Attilával, mintha most rendeznénk be egy tök üres lakást.

Voltam egy zeppter bemutatón. Kissmari vitt el magával. És, tudtam, hogy nem fogom megállni, rendeltem. Turmixgépet, és valami sütőberendezésfélét, ami a gáztűzhelyen működik, és állítólag lehet sütni benne kenyeret. ezért rendeltem meg. Hogy a melegben is tudjak sütni. És ráadásul állítólag még kevesebb idő is kell neki. Kiváncsi leszek. Hétfőn, vagy kedden hozzák. Jó lenne, ha hétfőn jönne, mert akkor ki is próbálhatnám, mielőtt dolgozni megyek. A turmixgéppel pedig állítólag ki lehet keverni a kenyér tésztáját, és kb. 5 perc alatt. Erre is kiváncsi leszek. Megint adósságba vertem magam. Nem nagy, a törlesztőrészletek kicsik, de attól tartok, hogy nem fogom tudni kihasználni úgy, amilyen ára van.

Kissmari rendez otthonában egy bemutatót a kollégáknak, remélem lesz, aki rendel, mert elméletetileg én leszek a házigazda, és akkor választhatok ajándékot. Ha jól emlékszem, akkor volt közötte kávéfőző is, ami most nagyon jól jönne, mert eltörött a régi fogója. Így nem lehet kiönteni belőle a kávét, illetve Szilvia és István szenved vele, én a teafőzőben főzöm magamnak a kávét.

Kell nekem még sok zeppter edény. Illetve szándékomban áll zeppter edényeket vásárolni úgy, hogy ne hitelre, illetve ne okozzon adósságot. Igaz, szándékomban áll kocsit is venni magamnak ugyanígy.

Valamilyen szinten működnek Attila mantrái, illetve a nekem kitalált, énmantráim.

"elfogadom azt a pénzügyi jólétet, és jó-módot, melyet Isten nekem ajándékoz. "

Azóta volt a Szilva-féle elemzés, egy kivetés Bencsik Évinek, (grafológus), lesz a jövő héten Cser Marinak, és MOlnár Ildikó tanoncom is úgy gondolta, hogy fizet az elemzésért. Jelentkezett egy hölgy, Tóth Anikó tanulásra, csak éppen az nem biztos, hogy fog tudni fizetni.

El kellene indítani a hirdetéseket, de ehhez sincs energiám. Előbb a honlapnak legalább az elejét meg kellene oldanom, hogy csábítóbb legyen. JÓ lenne már olyan valakit bevonzani, aki ingyen és bérmentve összehoz nekem egy normális honlapot. Több tantermeset, több hallgatósat, és több feltöltési lehetőséget.

szándékomban áll bevonzani egy olyan személyt, aki előbbre viszi a honlap sorsát ajándék gyanánt.

és annyi minden áll még szándékomban.

Ja! Rajz! vettem egy könyvet, a jobbagyféltekés rajzolást. Kiváncsi leszek, hogy mire megyek vele. remélem sokra:)

Van fényképezőgépem, és sok szép képem, amit már én készítettem. Szándékomban áll még venni hozzá lencsét, amitől a fények olyan szépek lesznek:)

Ma esti ima

Miatyánk, aki a Mennyekben vagy, adj nekem időt, és adj nekem valakit, akivel az adott idő alatt leülhetek, és végiggondolhatom, hogy vajon hogyan teremtett Isten: kardinálisan, fixen, vagy labilisan, és ösztönből, gondolatból, vagy érzelemből?
azt sem bánom, ha éjjel megsúgod a választ, hogyan lehet három hármasságot úgy összehozni, hogy szintenként, és oszloponként helyén legyen minden.
Már nem a tökéletesség tökéletlensége után nyomozok, hanem a tökéletlenség tökéletességét keresem, nem a rendben a káoszt, hanem a káoszban a rendet, de egyelőre ugyanúgy nem jutok szinte semmire sem egyedül, mert nem látom a (Élet)fától az erdőt. Vagy az erdőtől az Életfát.

a farkas után kiáltó ellentéte

Ezt írta Béla a zárt osztályon:

hiába kiabálja valaki, hogy „fény! fény!”, ettől még sötétségben marad.

Hát, most pont így érzem magam....

hétvége

úgy lépek ide be, mintha valami meglepetés várna, pedidg csak magam vagyok itt, és még mindig nem szándékozom megosztani senkivel sem.

Ma egész nap elemeztem. Szilva visszatért, megtalált, és felkért a cégénél egy egész napos rendezvényen való részvételre. Kb. 15-20 embert elemeztem ki. Csupa párkapcsolat, csupa elszakadás. Alig volt olyan, ahol valóban jó volt a jó, és nem nekem kellett a rosszat, nehezet úgy tálalni, hogy édesnek vegyék be a keserű pirulát. Nehéz úgy fogalmazni, hogy a valóban jó sort mondjuk az illetőnek, sőt, tanácsot is kapjanak arra nézve, hogy hogyan fordíthatják át pozitívba. Persze, nem képesek rá. Hisz ott volt a megkeseredés, az elfáradás, a reménytelenség. hogyan mondjam hát neki, hogyha optimistábban kezd el gondolkodni, akkor jobb dolgok történhetnek. Hisz a saját életemben sem látom. Azért azt hiszem, hogy összességében sikerem volt.

Olyan fáradt vagyok, hogy lefeküdni sincs erőm. És holnap tanítok. Nem is foglalkoztam ma az életfával.

Feltöltöttem a zártra a snatam kaur albumokat, és nagyon örültek neki. (Na, nem az összeset, mert az képtelenség, hisz eszméletlen mennyiségű albumom van tőle.)

Én, az ügyeletes tündér....

Ez az ügyeletes tündér állati szarul néz ki. Úgy látom, hogy hirtelen sokat öregedtem, le is nénizett egy kb. 30 éves hölgy. Összetört az utóbbi két-három év. A reményelenség. A boldogtalanság. A fájdalom. Hát, sosem lesz vége?

Kabbala - Életfa

Kardomba dőltem...
KIvetettem a munkahelyi változást, a triászokkal akartam elemezni, és akkor vettem észre, hogy Attila jó szokásához híven megint félrenézett valamit. Kimentek hibásan a hírlevelek. ez még hagyján, nem tudtam elemezni, de azt hittem, hgoy találtam egy módszert, amivel végre tökre harmonikus lehet az életfa. Megint csak háromnegyedig sikerült, hiába sakkozom a számokkal, lapokkal, színekkel, "csámpás" marad, botlik, jó szokásához híven. Még ha nem tökéletes is, a diszharmóniájában is kell, hogy legyen valahol valamiféle harmónia, valamilyen ritmus...
rá kell, hogy jöjjek, mi a titka...
Mára elfáradtam a kutatásában.

Raziel!!!!! elég volt a szakállsimogatásból, most már tessék nekem súgni, hogy megvilágosodjam a mibenlétéről.
tudom, hogy nem vagyok héber, nem vagyok zsidó, és semmi közöm hozzá, de tudnom kell, hogy hol a hiba azon kívül, hogy embereket ábrázol, és a fizikai világot. Éppen ezért kell, hogy a diszharmóniában harmónia is legyen.