Fény, fényköd... bennem és előttem

Olvastam Levenánál valamit, és mintha neki szóló választ találtam volna... (majd ő eldönti, hogy mondd-e ez neki valamit) 

Egy meditáció... (ismét) 

"Ahogy mélyen lélegeztek, szeretném, ha egy csodálatos jég-kék ködöt alkotnátok magatok köré. Egy kicsit hidegnek érzitek, olyannak, mint amikor télen egy kicsiny patak mentén sétáltok, melyen vékony jég van, mégis a napfényt melegnek érzitek. Olyan frissítő volt, és a levegőnek csodás illata volt.

Tehát, engedjétek meg, hogy a köd körülvegyen titeket, mintha beburkolna titeket, és fokozatosan eltűnnétek benne. Ahogy a távolba tekintetek, másik kék ködöt pillantotok meg, azonban olyan boldogok vagytok saját kék fényetekben, hogy kényelmesen érzitek magatokat ott, ahol vagytok.

Valami tudatotok apró hátsó részében ezt mondja nektek: „Mi az a kérdés, amin dolgozol? Mi az a kérdés, mely ezidáig kísértett? Miről kéne gondolkodnod? Nem ülhetsz csak itt a két ködben. Mi a kérdés? Ó, tudom, mit akartam mondani fényemnek? Mit akartam mondani szeretetemnek / szerelmemnek? Mit akartam mondani testvéreimnek? Mit kell tennem, hogy világom olyanná tegyem, amilyenné akarom?”

Minden kérdés elkezd beáradni, és ezzel a csodaszép kék fénnyel körülvéve találjátok magatokat. Ahogy kitekintetek magatok elé, a másik kék fény, amely távol volt, egy kicsit közelebb kerül hozzátok, és ezt gondoljátok: „Bárcsak láthatnék egy angyalt. Bárcsak egy angyallal lehetnék. Nem akarok meghalni, és elmenni a mennyországba, hogy megpillantsak egyet. Épp itt szeretnék látni egyet. Teremtő Isten, elküldenél nekem egy angyalt?”

A kék köd körülötted úgy tűnik, felmelegszik, és bolyhossá válik, és jó érzések kezdenek ébredni benned önmagad iránt és aziránt a világ iránt, amiben élsz. Hirtelen, minden gondod semmitmondóvá válik, mert érzed saját fényed. A kék köd körülötted felmelegszik, a gyengéd ölelés érzését nyújtja, és az előtted harminc méterre lévő fény még mindig közeledik feléd.

Az utolsó gondolat, mely felötlik benned, mielőtt ennek a meditációnak a teljességébe érnél: „Mi a helyzet, ha láthatnék egy angyalt? Mit mondanék neki?” A kék fény előtted most elég közel van, hogy meglásd, ez nem is igazán kék. Ez egy hatalmas tükör, és látod a kék fény tömegét, melyben vagy. Ahogy jobban beletekintesz a tükörbe, észreveszel valamit, ami az oldalából bontakozik ki.

Ó, Istenem, annak a kék ködnek, melyben állok szárnyai vannak! Olyan, mintha sírni szeretnél, mert ráeszmélsz, hogy a tükör, melyet nézel, megmutatja neked, hogy az egyik legszebb angyalban vagy, amely valaha is létezett. Így egy lépést teszel a kék ködből ki, a tükör felé, és meglátod fizikai tested. Megfordulsz, és ott van ő [1], a legcsodálatosabb angyal, akire elméd fényt deríthet. Kezét feléd nyújtja, szárnyait előre hátra lengeti, és érzed a szellő fuvallatát, ami elér hozzád. Utána hallod hangját, ahogy mondja: „Mondd el. Mondd el nekem, és én felelek. Mi a kérdésed? Itt a válasz számodra, ahogy ellazulsz, ellazulsz, ellazulsz.”

Attól tartok, ha engednélek, hogy egész este ott légy ezzel az angyallal, azzal vádolnának, nem teljesítem be szerepem ideát. Tehát, elengedheted ezt a csodaszép látványt, azonban emlékezz, mindig visszatérhetsz hozzá. Csupán alkosd meg, és állj a kék ködben, utána figyeld a kék fényt feléd közeledni. Amikor a tükör elég közel van, lépj ki a színből, melyben vagy, fordulj szembe az angyallal, melyet megalkottál saját szeretetedben / szerelmedben és fényedben.

Tudjátok mit, barátaim? Az angyalok hallani fognak rólatok, és felsorakoznak, hogy meglássák, ki lehet a barátotok ez alkalommal. Mindig, amikor végrehajtjátok ezt a kis meditációt, találkoztok egy egészen új angyallal, és olyan szerelmet / szeretetet találtok majd, melyet előtte soha. Minden szépség a tiétek, barátaim."

Új energiák(?)

Képet kerestem a gazdagság forrásához, és ezt találtam...

www.univerzumitudatossag.blogspot.com/

Kirael - talán Kryon más fordításban? Mindenesetre a téma azonos, a stílus azonos. Nem tudom megállni, hogy ide ne másoljam Lemuriáról szóló szavait, mert Lemuriát ezerszer jobban szeretem, mint Atlantiszt. 

"KÉRDÉS: Hogyan érték el a lemuriaiak a gazdagságot?

KIRAEL: A lemuriaiak sosem törekedtek a gazadagságra. Elfogadták, hogy gazdagok. Sosem tekintettek arra, amivel nem rendelkeztek; csupán azt szemlélték, amik volt. Tudták, bármit is birtokoljanak, az egy lépcsőfok afelé, amire vágyakoznak.

Látjátok, a lemuriai társadalom közel 50 000 évvel ezelőtt már pontosan tisztában volt azzal, hogy minden a gondolat megnyilvánulása. Kitartottak emellett az igazság mellett. Azt gondolhatnátok, ez egy olyan társadalom volt, amely sosem viccelődött, és nem mókázott. Ó, igenis tréfálkoztak, viszont sosem viccelődtek a hiánnyal kapcsolatosan. Igazából, sosem viccelődtek azokon a dolgokon, illetve nem mondtak semmi olyasmit, amit esetleg ma viccnek vélnétek. Érezték, hogy bármit is mondtak, az szent volt. Ezt mondod: „Nos, ez egy kicsit unalmas társadalomnak hangzik, ugye?” Nem, mert a szentség számukra az életerőt jelentette. El tudjátok ezt képzelni? Azt gondolták, minden, amit kimondtak, az életerőnek volt szentelve. Tehát, mindig elővigyázatosak voltak afelől, amit kimondtak.

Barátaim, mi a különbség Lemuria és az általatok most ismert világ között? Nos, most rendelkeztek a mátrixszal. Akkoriban nekik nem volt mátrixuk. Minden egyes szót úgy választottak meg, mintha azok megnyilvánulnának [manifesztálódnának]. Tudták, ha hibáznak bármilyen módon, és valami ilyesmit mondanak: „Ó, úgy gondolom, ez a kis viszketés a szememnél fejfájássá alakul” és lám-lám, egy pillanat alatt, lüktető fejfájásuk lett volna. Tehát, soha nem mondtak semmi ilyesmit. Inkább, ha a szemük felett egy kicsit viszketett, ezt felelték: „Ó, szétoszlattam a viszketést a szemem felett. Már múlóban van.”

Ha a viszketés elkezd kicsit fejfájássá alakulni, nem úgy gondolták, hogy ők teremtették meg a fejfájást, vagy elszalasztottak egy jó alkalmat, hogy így mondjam. Beletekintettek oda, ahol a lüktetés volt, és utána alkalmazták koruk varázslatát. Ó, úgy értettem, hogy a ti korotok varázslatát használták. Fényt alkalmaztak. Hangot használtak. Mindent felhasználtak, ami szükséges volt, hogy a fejfájás eltávozzék. A lemuriaiak elővigyázatosak voltak, hogy kizárólag arra gondoljanak, amit akartak, nem azt, amit nem akarnak. Tehát, mindig gazdagok voltak."

A gazdagság forrásánál…

Egy sztereó fülhallgatóval hallgatandó rövid, kb. 20 perces reflaxációs meditáció. Lényege, hogy mind a két fülembe más-más szöveg érkezik egyszerre, így blokkolva a bal agyféltekét, ezáltal a megerősítő állítások akadálytalanul hatolnak a tudattalanba hogy aztán onnan fejtsék ki áldásos hatásukat. 

Ha már áldásos, akkor én kérem is hozzá az isteni áldást. 

Tehát agykontroll. Nem vagyok túlságosan a híve, mert sokan nem jól, nem jóra használják. A célja nem a másik ember befolyásolása, hanem önmagunk megerősítése, hogy képesek vagyunk, sokkal többre vagyunk képesek, mint azt gondolnánk.

Régi, blokkok, akadályok, gátak feloldását segítheti elő. Van, amihez több idő kell, van, amihez kevesebb.

 A hang, és a zene kedves, hallgatnivaló, és tényleg nagyon jó hatással van rám. Nem mindegyik technika hat rám így, mint ez. Ahogy hallgatom, független mindentől, amit eddig mondtak, mondanak, valóban a végtelen gazdagság érzete tölt el, és nem is annyira a gazdagság, hanem főképpen a boldogság – olyan: „de jó nekem!” érzés, és öröm. 

A szabadság érzete, pedig gazdagságról van szó:)

Nem is eredménytelen, mert ma végre kifizette a munkahelyem a csináltatott szemüvegem (szept. 15 óta várok rá, azóta állt benne a saját pénzem) és egyik hallgatóm nem csak fizetett, hanem a jövő havi díjat is odaadta – hátha akkor éppen nem lesz pénze:)))) 

 És minden kiadott forintom a világot gazdagítja: azonnal tovább is adtam Csurinak, jól jött az osztálypénzbe, a ballagási ruhára és egyebekre. Egyik fele erre, a másik felét megkapta Picur, hogyha netán vásárol az OBI-ban, ne a saját pénzéből kelljen, mert az sem biztos, hogy pont akkor vissza is tudom neki adni:)))

Sőt, holnap étkezési utalványt is kapunk, hurrá!

 

Az a kósza hír járja, hogy jövőre bevezetik nálunk is a cafeteria rendszert, bár nem igazán értem, hogy most, hogy adózás alá vonják, miért lett rá egyszerre fedezet. Attól tartok, hogy jogos bérünk rovására akarják a szánkat betömni, így esetleg kevesebbet fognak majd adni, és nem jól járunk, hanem rosszabbul, hisz még adót is vonnak talán belőle.  

Egy tisztességes munkahelyen a munkavállaló határozza meg, hogy milyen arányban osztódjon el bérlet, munkaruha, üdülési csekk, stb. között az összeg, de az én munkahelyem nem igazán tisztességes, remélem nem lesz kötelező üdülési csekket váltani, ha egyszer megkaphatnám azt is étkezési hozzájárulásban – így legalább annak nagy részére biztosan meg lenne a pénz, és az erősen lecsökkentett bérünket ki lehetne egészíteni vele.

Úgy legyen, amen!

 Viszont most olvasom, hogy a hideg étkezési utalvány megszűnik, a meleget pedig nem lehet jelenleg beváltani közértben:( 

Kölcsön adom a főnököknek a CD-t – egy feltétellel: nem saját, hanem dolgozói zseb gyarapítására használhatják csak:))

 Az az igazság, hogy fáradt vagyok, és lassan már kínomban írok mindenféle zöldséget:)

Citromfű

"-      A friss növény citromillatú

-      "A nyugalom gyógynövénye"

-      Hatóanyagai nyugtató és vírusölő hatással rendelkeznek. Külsőleg a Herpes simplex helyi kezelésére alkalmas. A citromfűből vírusölő tulajdonsága miatt krémet is készítenek, mely jól alkalmazható ajakherpesz esetén. Ideg- és szívnyugtató, görcsoldó. Serkenti az emésztést, és gyakran alkalmazzák fejfájás, álmatlanság, alvászavarok esetén is. Enyhíti az idegességet, így idegerősítőként kiváló gyógynövény. Szerepe van a depresszió oldásában is. Gyomorrontás, gyomorsavtúltengés, hányinger, puffadások idején különösen jó citromfüvet alkalmazni. Ismeretes még izzasztó, szélhajtó, epeműködést serkentő hatása is. Az illóolaj reumás panaszok enyhítésére használható fürdőként és bedörzsölő szerként."

 Tegnap olyan ételt főztem, amibe ázsiai citromfűt írt a recept. (mustáros, matróz pörkölt, vagy mifene a neve) Ekkor jutott eszembe, hogy nekem valamilyen citromfüvem van itthon, és láss csodát! Ázsiai volt! (van)

Még néhány hónappal vettem Csurinak, mert akkor éppen álmatlanságban szenvedett, de nem főzött belőle egyszer sem.

Főztem helyette én, gondoltam kipróbálom.

Van egy bögrém (vaterán vettem), amihez van kerámia szűrő, és fedő is. Melegítettem vizet, tettem a szűrőbe egy teáskanál citromfüvet, és letakartam néhány percre. Az illata nagyon-nagyon jó, az íze is, mézzel, néhány csepp citrommal:)

A hatása már erősen kérdéses…

Eleve álmos voltam tegnap már hat-nyolc óra körül, ezért úgy gondoltam, ráerősítek a teával, és úgy fogok aludni, mint a bunda.

Aha…

Mire lefeküdtem, tökéletesen éber voltam, és ebben az éberségben telt el az idő majdnem hajnalig. Ekkor viszont úgy elaludtam, hogy ma majdnem tizenegy óra volt, mire észhez tértem…

 Készítettem ma estére is, és már ébredezek:))))

Hiába, akin a Hold uralkodik, vagy a Hold az uralkodó bolygója, azon nem segít a Citromfű sem:))))

Ahogy a Hold kél, úgy kelünk életre, mint éjszakai baglyok:)

Csak az a baj, hogy a norma és a kötelességek szerint az éjszakai baglyoknak is fel kell kelni hajnalban a kakasokkal együtt, ha dolgozni kell menni, nincs alvás, nincs pihenő:(

Világítás

Most egy kicsit (nagyon) lehangolt vagyok….

Nem elég, hogy 10e ft-tal többet fizettem, (30eFt-ot ma a szerelésért, a frász tört ki, hogy van-e itthon ennyi pénz, hisz csak húszra készültem) ráadásul azt hiszem, hogy nem azt kaptam, amit szerettem volna…

 Úgy emlékszem, hogy erős világításról, fényről beszéltem, és amikor mutattam az előszobafalat, akkor spotlámpáról beszéltem, ki sem ejtettem azt a szót, hogy halogén…

 Lehet, hogy ez olcsóbb, mint a spot, viszont nekem ez nem kellett volna, ha határozottan elhangzik ez a szó a vásárlásnál, hogy halogén…

 Ezt a felét határozottan rábíztam a villanyszerelőre, és amiket vásárolt, annak a felét sem értettem, ami egyértelmű volt: hozzá két égő… 

Elénk is lett téve egy kicsi dobozka, ami nekem méretre természetes volt, amikor azonban itthon ki lett bontva, még a szerelő is meglepődött, hogy milyen picike az égő a dobozhoz képest, vagy milyen nagy a doboz az égőhöz képest.

És nekem még mindig nem esett le a tantusz.

 Igazából csak estefelé fogtam fel, hogy valami teljesen más van beszerelve, mint amire számítottam. Amikor égett a lámpa, nem lett olyan világos, mint délelőtt, amikor beszerelték. Ezt már akkor is említettem, amikor a délelőtt délutánba hajlott, és még itt voltak a szerelők, hogy úgy tűnik, mégis csak kelleni fog még egy világítás az előszobába, mert elég sötét van még a tükör előtt is. A másik fiatalember, aki segíteni jött, mondta, hogy ezeknek az égőknek nem sokkal hosszabb az élettartalma, mint a hagyományos égőknek. 

Valami olyan fal volt bennem, ami miatt képtelen voltam felfogni, hogy miről beszélnek, ezért nem is tudtam reklamálni, hogy de hát én nem ezt kértem, nem erre gondoltam.

Most értem igazán meg, hogy mit kaptam ahelyett, amire én gondoltam (sőt, szerintem határozottan mondtam is a spotlámpát, és a trafót is említettem, lehet, hogy a spot nem az égőt jelenti, hanem valamilyen formát, beépítési módot? Már igazán nem vagyok képben, és nem értek semmit, de az a gyanúm, hogy ezzel nem vagyok egyedül: a szerelő sem igazán lehet képben dolgokkal, ha ennyire félrenyúlt. Legalábbis az e közötti különbséget nem volt képes elmagyarázni figyelmeztetésképpen, bezzeg, ha neoncsövet mondtam, azt ki bírta javítani fénycsőre, és volt még egy ilyen amatőr „bakim”, amikor másképp neveztem valamit, mint ahogy szaknyelven kellett volna:(

Egyébként úgy tűnik, határozottan elbeszéltünk egymás mellett, ő legalábbis – úgy tűnik - azt értett a beszédemből, amit ő akart, én pedig valószínűleg egy szót sem abból, amit ő a szabályos szakszavaival magyarázott – ha egyáltalán magyarázott. Úgy tűnt, annak ellenére, hogy folyamatosan rám bízta, hogyan döntök, és mi mellett, a lehetőséget, a lényeges információt nem adta meg a leglényegesebb kérdésben.

 Most már mindegy, ha kiégnek a halogénlámpák, akkor ki fogom cseréltetni spotlámpákra (amire én ez alatt gondolok), vagy ledes égőkre. Ismét csak fogalmam sincs a ledes égőkről, de találtam egy honlapot, ahol azt írják, ma már ki lehet cserélni a halogén égőket különösebb átalakítás nélkül egy másik fajtára. Remélem nem értem félre még a honlapot is, szó szerint ezt írják: 

Idézem: „Újdonságként GU10-es foglalattal szerelt kompakt fénycsövet kínálunk, amik a beépíthető lámpatestekben lévő halogén lámpák cseréjét teszik lehetővé.”

(drágábban, az igaz, de ha nem cserélgetem 2-3 havonta, hetente, akkor megéri)

 Szó ne érje a házelejét, a villanyszerelő még itthon említette, amikor a fénycső vagy más variáció között vívódtam, hogy melyiket válasszam, hogy léteznek most már jópofa spirál alakú, vagy gömb alakú égők. Mit lehet erre mondani? Semmit, mert arról nem volt fogalmam, hogy ezek a spirál alakú égők pedig a fénycsöveket hivatottak kiváltani.  Amikor az üzletben voltunk, természetesen én a búrák között nézelődtem, mert azt gondoltam, aközött lesznek a gömb alakúak, de az éppen nem volt olyan, amilyenre én gondoltam.

Eszébe sem jutott a fiatalembernek, hogy kérjen egy spirál alakú fénycsőt, vagy égőt, vagy fene tudja, hogy minek hívják, hogy megmutassa: erről beszéltem. Ha láttam volna, akkor biztos, hogy felcsillan a szemem: ez az! Ez kell!

És mindezt nekem ma este kellett megtalálnom a neten, és nem tegnapelőtt. (Tegnap bevásároltunk).

 Kidobtam egy csomó pénzt, és kezdhetem elölről, ha lesz pénzem, mert a halogén nem kell, a fénycsövek egyelőre maradhatnak, de pl. a konyhai csillár helyett már el tudnék képzelni egy nagyméretű gömb alakú energiatakarékos égőt – fénycső helyett, és hagyományos égő helyett. 

Elektromosok(k)

Néhány hete lógnak a falból a vezetékek: úgy voltunk vele, hogy nem érdemes addig visszaszerelni, míg meg nem lesz a javító festés. Igen, de a javító festés valahova a messze távolba osont el, így végülis rászántam magam, és felhívtam a villanyszerelőt. Eljött, körülnézett, kértem, hogyha lehet, kísérjen el egy szaküzletbe, mert könnyű azt mondani, hogy vegyem meg, de mi van, ha megveszek valamit, ami esetleg szép, de nem jó, nem odavaló, vagy felszerelhetetlen. Eléggé kikerekedett a szeme, de ma mégis felhívott, hogy ma lenne rá ideje, hogy Újpesten körülnézzünk. 

Amikor pedig vásároltunk, akkor az én szemem kerekedett ki: honnan a búbánatosból kellett volna nekem ezt mind egyedül tudnom, és megvennem????

Ilyen kábel, olyan csatlakozó, wattok, voltok, foltok, kábelek, meg a fene tudja mi mindent nézett, és gondolkodott, miből milyen és mennyi. Ha neki ennyire nem könnyű átgondolni, akkor én honnan tudtam volna?

Jó is, hogy együtt mentünk, mert így szóba került, hogy le lehetne cserélni az egész biztosítéktáblát, hisz az van még fent, amivel átadták a lakást. Az elektromos cuccok száma viszont megnövekedett, és a biztosítékok vegyesen bírják a terhelést.

Nem számoltam menet közben, hisz1-3e ft között mozgott a tételek értéke.

 Egyelőre – mivel a pénzem vészesen fogy – a konyhába csak fénycsöveket vettünk, ebből kettőt, meg spotlámpát az előszobába, ahhoz transzformátort, konnektort, a biztosítéktáblát, és az abba valókat, és a sok kis apró tétel 24e ft-ba került. Fizettem, mint a katonatiszt, utána pedig rákérdeztem, hogy maga a szerelés mennyibe fog kerülni. Kb. ugyanennyi…. 

 Csurinak fehérneműre volt szüksége, tegnap még több levonásról érkezett sms, és ma már ott tartok, hogy elfogyott a felújításra szánt összeg. 

A csempe megvan, a ragasztó megvan, a konyhai szekrényt határozottan leredukálom egyelőre polcokra, és vége a tudományomnak.

 A három szobára kellene még glett, és festékanyag kb. 70e ft, gipszkarton, laminált padló (olcsóbb, mint a padlószőnyeg), és akkor még nem beszéltünk az álmomról: az ágyterítő, függöny, díszpárna, esetleg szőnyeg kicseréléséről, egy helyen véve az anyagokat, hogy a színharmónia meglegyen közöttük. 

 Fogalmam sincs, hogy miből lesz folytatás úgy, hogy a végén minden rendezett legyen, és ne legyen szedett-vedett, toldott-foldott, és ne nagyon kelljen átmenni „koldustempóba”.

 Most a legszívesebben leírnám, hogy gyűlölöm a pénzt… de legalábbis pipa vagyok rá, mert nincs elég, már megint nem jut, már megint kompromisszum. 

Amikor majd folytathatnám a szépítgetést, felújítást, addigra olyan koszos lesz megint minden, hogy akár kezdhetem majd elölről…

Sosem lesz igazi, otthonos otthonom:(

Babát várunk:)

Örülök is, és félek is tőle. Attól, hogy örülök, még nem lesz több időm sem, és idegem sem arra, hogy gyakran járjak babanézőbe. 

Megint el leszek esetleg könyvelve rossz nagymamának:(

 A „megint” nem félreértendő, én könyveltem el magam, mert én ilyen vagyok… 

 Örülök is, és féltem is a lányom, mert ahogy ő sem, úgy én sem látom át, hogy mi lesz, miből és hogyan fognak élni. Az egy dolog, hogy segítek/segítünk – aki tud, aki akar – ez azért kevés. 

 Dolgozni kellene a gyereknek, hogy meglegyen a 200 napja a gyeshez. Eddig sem talált munkát, most hogyan találna? Ez nem éppen pozitív gondolkodás, bár hiszem, hogy minden a helyére fog kerülni és mindig időben… inkább aggódásnak nevezném. Szurkolok neki, de többet ezen a téren nem tudok tenni. 

Ha lenne a lánynak pénze, mint ahogy nincs, akkor lehetne keresni valakit, aki fizeti utána a járulékokat, és a lány pedig megfizetné azt a lejelentőnek. Ehhez egy jó vállalkozó ismerős kellene.

 Attila azt mondja: a gyerek mindig hozza a pénzt…

Világos, hisz gondoskodik arról, amire neki szüksége van, mire megszületik. Hogy ezt esetleg a szülők keveslik, az már más tészta…

 A kivetés szerint lesz elég, bár mindig problémás lesz az előteremtése.

Szintén a kivetés szerint kisfiú lesz:)

Fiú unokám még úgysincs, és annyi lány vett körül, hogy direkt meglepetés, ha más nemű lesz:))

szülinap

A mai nap két szülinapról szólt:) Képek sajnos nincsenek, mert elemet kell vennem a gépembe, elfáradtak a tölthetős elemek. Volt torta, ajándék, beszélgetés, kártyázás. Tortát lányom készítette, talált egy jó receptet, amit szívesen készít, így ráhagytam e nemes feladatot, ami eddig az én kiváltságom volt, de most némi akadályba ütközött az összeállítása:) Egyszerű, fehér, (nem az, ami a képen van, ez csak jelzés)  variálható, - most citromos ízesítést kapott, kicsit savanykás lett - de finom. 

Emlék

2001 emlékezetes számomra, van egy jó és egy rossz emlékem arról az időről. 

A jó emlék: októberben kimentünk néhányan a gráci Kálachakra beavatásra, amit a Dalai Láma

tartott.

Az úton borús idő volt egy jó darabig, esett az eső, aztán nem sokkal Grác előtet kisütött a nap, és megjelent az égen két szivárvány. Az egyik átfogta egész Grácot, és ahogy mentünk az úton kocsival, az úton ért földet - szó szerint. Döbbenten néztük előttünk a betonon széttoccsanó szivárványt, (szó szerint úgy viselkedett, mint a víz, a betonról szétfröccsent) és némán, feszülten figyeltük. Izgultunk nagyon, és amikor már szinte karnyújtásnyira látszott tőlünk, kitört a zenebona a kocsiban: mindjárt áthajtunk rajta! 

Nem, nem hajtottunk át, mert eltünt:)

Azóta ez minden ősszel, amikor színesek lesznek a fák, eszembe jut. 

Annyira, hogy ma próbát tettem: meg tudnám-e végre örökíteni az utat? Erősen kételkedtem magamban, hisz még egy tisztességes fát sem tudok rajzolni. 

Ezért Évitől kapott vázlatfüzetembe próbálkoztam először, ceruzával. 

Utána átfestettem vízzel... 

És sikerült!!!!!

Vettem a bátorságot, és megpróbáltam az utat lerajzolni. A képnek vannak hibái, hisz olyan, mintha az utat felülről látnám, ezért került egy magányos fa és egy templom is a képre, de azért én igy is sikerültnek tartom. 

Ezt is először ceruzával rajzoltam meg. A fotó nem a legsikerültebb, mert az ölemben volt a rajztábla, de most már elég késő van ahhoz, hogy még a fotoshopba is behívjam, és állítgassam. 

és utána ezt is átfestettem, sűrű ima közepette. Nagyon féltem tőle, hogy elrontom:) 

Ilyen lett... pontosan úgy, ahogy akkor az úton tobzódtak a színek. 

Megállapítás

Ami a fákon reggel még szinte citromsárga volt, az estére narancsszínt öltött, a narancs barulni kezdett, és a zöld pedig sárga pöttyöket kapott. 

Ma szinte egész nap figyeltem a fákat, és döbbenet volt látni, milyen gyorsan változik a színük. 

rajzolni kell...

rajzolni muszáj, még akkor is, ha nincs elég hely:)Eddig is rajzoltam, de most már próbálkozom az átfestésével, addig, míg nem lesz elég helyem és bátorságom, hogy a festékkel próbálkozzam. 

 Balatoni naplemente. Baloldalt a part, a sötét fák, a nádas egész jól sikerült. A felhőket természetesen megint elrontottam. 

 sima géppapírra készült próbálkozás, a vizes átfestéstől alaposan hullámos lett a papír, ez a fajta nem bírja a vizet egyáltalán. 

 Ezt ma este rajzoltam. Mintaként egy akvarellkép volt előttem, de nem azt másoltam, hanem azt rajzoltam, amit már régóta szerettem volna megpróbálni. A mintán nincs hegy, és a baloldal ugyanolyan, mint a jobb, nem zöld. 

 kedvenc tájképem, de most téli köntöst próbáltam neki adni. Mivel csak ceruzarajz (átfestve, vizezve), a fehér színt nehéz kidomborítani, ehhez az a bizonyos guache festék kellene. 

 Ismét Balaton, kísérletet tettem arra, hogy visszaadjam a párás, fényes levegőt, csak éppen nagyon rossz papírt választottam hozzá. ez egy félfamentes rajzlap, és nem fehér, hanem inkább félbarna. igy minden szín tompább lett, a fehér nem fehér, hiába is törtem magam. 

 Tünde után szabadon: csak nagyvonalakban másoltam le a festményét, mert lenyűgöz, hogy a fák - és szinte minden - vörösek az alkonyi fénytől a képén. Sajnos ez is félfamentes lapra készült, és én még mindig nem vagyok egy zseni:)

október

ismét két szülinap a hónapban...

Sütni akartam, aztán rájöttem, hogy nemigen fog összejönni, mert még mindig nincs hozzá elég hely. Augusztus vége óta felújítunk, és talán még a felével sem vagyunk készen. 

Nem baj, karácsonyra lehet, hogy bepótolunk mindent, sütés-főzést, az is lehet, hogy itt karácsonyozunk, kérdés ki merre költözik, kinek merre visz az útja, és hol áll meg, ki lesz kész, és ki nem az otthona terén:)

(az is lehet, hogy még én sem:)

Kívül-belül

Felújítás. Nem csak én újítok fel, hanem panelprogramra vállalkozott a szövetkezet is – sajnos erőteljesen úgy tűnik, hogy bele fog törni a bicskájuk:(

 

Nagyon jó a mostani elnöknő, tetszik a hozzáállása. A felújításba lehetséges lenne belevenni az ablakcseréket, a bejárati ajtó cseréjét, szigetelnének, festenének, és egy csomó mindent megjavítanának.

A lakók azonban sokallják a nyolc éven keresztül törlesztendő havi 13e Ft-ot, pedig hosszú távon a felújítás hozna annyi megtakarítást, - állítólag van, ahol a 38e Ft-os fűtés 22e Ft-ra csökkent le, - hogy a különbözetbe bele is férne a törlesztő részlet.

Minden lakó attól fél, hogy mi lesz, ha nyugdíjba megy, mi lesz, ha megszűnik a munkahelye, pedig éppen erről szól a mellé kötött biztosítás, hogy védve legyünk az ilyen váratlan helyzetekben. Nem gondolnak bele, hogy hosszú távon mindenképpen megéri, mert ha elakarják adni a lakást, a felújítás értéknövelő, ha a gyereknek adják át, akkor azért, ha ők maradnak benne, akkor azért. Mindenképpen megkockáztatnám, hogy belevágjak, még akkor is, ha jelenleg nem tudom, hogy miből és hogyan törleszteném. Sajnos az elindításhoz legalább 80%-os szavazat kellene, és most a részközgyűlésen sem jelentek meg sokan, így elég nehéz lesz zöldágra vergődni.

 

Én nagyon szeretném, ha sikerülne. Alapból 30-40%-kal kevesebbe kerülne az ablakcsere ott, ahol még nem cseréltem, és a radiátor is. Már ez egy komoly megtakarítást jelentene, kár, hogy nem így látják a többi lakók:(

Munka

Hamar elfogyott a hétvégi feltöltődés ereje. Legalábbis ma nagyon kiborultam. Egy ügyfelünk elkeseredésében a nyakamba borította minden kínját, és minden kárát, amit egy másik osztály nemtörődömsége okozott neki. És természetesen nekem kellett végighallgatni, megérteni, de ettől sajnos még nem született a számára pozitív megoldás.

Gyűlölöm az igazságtalanságot, még akkor is, ha az én cégem követi el – akkor aztán pláne! – és nagyon kimerített a dolog, főleg, hogy ma volt még egy nehéz, megoldásra váró feladat is. A kettő együtt annyira kimerített, ahogy ritkán szokott – ebből lehet látni az ügy súlyosságát. Ma nem szerettem dolgozni – így nem:(

Balaton

A hétvégén a Balatonnál tartottam órát. Olyan gyönyörűséges idő volt, hogy nem volt erőnk haza jönni, és hétfőre szabadságot vettem ki. 

Ezek a fények utánozhatatlanok, leírhatatlanok, és megunhatatlanok:)

 

Úgy volt első körben, hogy a másik tanulóm mégsem jön le, én pedig csak pihenni megyek, nem tanítani, a biztonság kedvéért hála istennek mégis eltettem az új anyagrészt. Amikor péntek délután kikapcsolta a telefonját, és nem tudtam beszélni vele, akkor az égiekre bíztam a dolgot, mert már nagyon ráfért őrá is egy kis pihenés, kikapcsolódás. Azért nem akart jönni, mert éppen nem volt pénze fizetni.

Szombat délután indultam, a napnyugtáig még időm is volt kipihenni az út „fáradalmait” (több, mint két és fél óra gyorsvonattal), és utána lehetett fényképezni. A gépem most nem hagyott cserben.

Vasárnap reggel azzal fogadott M. hogy jön a másik tanulóm is a férjével együtt, aki angol, és nem hajlandó magyarul megtanulni beszélni – szerintem sokkal többet megért, mint amennyit mutat:)))

 

M. hatalmas sütés-főzésbe kezdett, így a vasárnapi tanulást elnapoltuk, mert P_t is rá lehetett venni arra – holott nem úgy jött – hogy maradjanak egy napot ők is, és én is felhívtam a főnökömet szabadságot kérni.

 

Vasárnap vitorlás verseny volt. M. szerint ez csakis Bujtor István tiszteletére indulhatott, aki pénteken vagy szombaton halt meg. P: mesélt róla, mert amikor szervezett valamit a műv.házban, utána meghívták vacsorára, és egymás mellett ültek, beszélgettek. M. szerint ilyenkor már nem szokott verseny lenni, és annyi vitorlás volt, ami nyáron is ritka. 

Hatott (?) :)

A szöveg kérésre törölve...

 

Igazán nem mondhatom, hogy unatkozni lehetne mostanában: valami mindig történik, nemsokára csomagolunk nála. Nálam változatlan a felfordulás, Picurnak elfogyott az energiája, amin egy cseppet sem vagyok meglepve. De azért haladunk mi is, mindig egy picit: ha cserepenként, akkor cserepenként:)

Figyeld a jeleket...

Ami üzenetet rejthet, és megfejtésre vár…

 Attila azt mondta, hogy figyeljem a jeleket….

 Amit eddig valamilyen jelnek, üzenetnek lehet felfogni: 

 - vírusos lett a raziel honlapom.

 - NVU honlapszerkesztővel honlapot próbálok készíteni. Itt a gépen már tök jól mutat, és szépen alakul. „véletlen” belefutottam a gyümölcstárhely.hu honlapba, ahol van olyan lehetőség, hogy ki lehet próbálni a szolgáltatásukat ingyen. Adtak egy számsort, ami a honlap nevét helyettesíti, és feltöltöttem alá – abban a formában, ahogy a raziel van feltöltve – az új honlap két oldalát, de nem tudom megnézni, hogy működne-e neten, mert nem működik, vagy én nem tudom, hogyan nézzem meg. Megpróbáltam a keresőből a számsorra rákeresni, mint honlapcímre, és a kereső egy német hölgy telefonszámával azonosította.

- A hölgyhöz egy cég tartozhat, mert a google fordító ilyeneket írt ki magyarul: cseresznyemérés, mérőműszerek, hőmérséklet, szenzorok, szondák, delfin, laboratórium…

-  találtam még száraztésztát, kávét, gyógyszert és dohányt azon a honlapon…

 

Alaposan körülnéztem… de mi mindennek az üzenete, mi ebből az igazi jel, és azt hogyan kell értelmezni?

:))))

pill: egy értelmezési fajta: 

A számsor 9-cel kezdődik, és az a domináns numerológiai számom

A számsorban benne a születésem napja: 22

benne egy - az atlantiszi számisztika szerint - krisztusi szám: 183... ezt a számot a pénztárcámban hordom évek óta. 

és végül, ha összeadom az összes számot, akkor 34/7 lesz az eredmény. Tarotban a Diadalszekér, az út lapja.

3+4 a császárnő és a császár ... az elfogadás bölcsessége, uralkodás, uralom... ez egy házaspár... 

Megvan! férjhez megyek! :)))))))))

És meleg, fütött lakásban mérem a hőmérsékletet, közben tésztát főzök, kávét iszom, és közben megvilágosodom:))))

beállítás

valaki árulja már el nekem, hogy mikor és hol született a bejegyzések közé egy üres enter, vagyis mitől lesz a sorok között ekkora hézag, amikor enterrel váltok. Eszem ágában sincs új bekezdésnek tekinteni, de ez az aljas egy enter lenyomásakor kettőt ugrik, és már állati pipa vagyok tőle. 

minden ablakot megnéztem, és nem találok sortávolságos beállítási lehetőséget. 

A wordben ilyenkor az szokott megjelenni, hogy "auto", amit rohadtul utálok. Nekem ne automatázzon, ha én mást akarok... Wordben vissza tudom állítani, de itt hol????? 

Személyes üzenet - Tőle - Nekem:)

Előrelépés, mi ad neked sokat, hagyd.

A pénzedért ne aggódj, 

Kérjed és megadjuk neked.

Türelmed meghozta gyümölcsét.

Élvezd.

Áldásom veled.

A többit majd személyesen veled.

Raziel.

MIndehhez Attila széljegyzetként még hozzáírta: figyeld a jeleket...

Pont a jelek értelmezéséről szólt az utolsó három kivetésem, csak éppen nem tudtam megfejteni. Vagyis - mivel rólam van benne szó - nem úgy értelmeztem, mint Attila. 

A gazdagság sarokban kiborult a pénzes kosárkám, és a forintok a földön kötöttek ki, de úgy, hogy nem gurultak ki a gazdagság sarokból. 

Én ezt úgy értelmeztem, hogy ne szórjam a pénzt, fogjam meg, mert különben elúszik. 

(Úgy általában ez folyik most: a tegnapi szerelés után további 20ezer forint repült ki a pénztárcámból, mert új csapot kellett beszerelni.

Hátránya: a frász tör már ki, hogy minden dupla annyiba kerül, mint aminek indul.

Előnye: nem folyik orrán száján, és hosszú távon talán még a vízdijam is kevesebb lesz, mint most)

Attila értelmezése: dől a pénz! 

Mármint hozzám... 

Meglátjuk:)

Üzen-Ő

Vagyis Raziel üzenete a Mérleg havára. 

A Mérleg hónapjában lejövő energiák segítségünkre lehetnek abban, hogy felismerjük a saját hibáinkat, azon rossz tulajdonságainkat, amiken javítani illenék, így egyúttal meglelhetjük a mindennapjaink feladatait, és az utat a belső békénk megtalálásához. A tudattalanul jelenlévő sémáink, önkorlátozó hiedelmeink lebontásához, alapvetően szükséges eszköz, az önmegfigyelés, és a határozott gondolat kontroll. Nagyon jól alkalmazható mantra ebben a hónapban a következő mondat:

„Biztonságos számomra jelen lenni az életemben.”

Helyezkedjünk a belső megfigyelő állapotába és kérjük meg az őrangyalunkat, hogy határozott jelzéssel segítse tudatos életünk kialakítását. Ajánlott gyakorlat ebben a hónapban, a vágylistánk megírása, átnézése és pontosítása.