lakótelep

Teljesen eltértem a tárgytól, illetve attól, amit még írni szerettem volna, vagy szeretnék, de, ha már így belejöttem, akkor még néhány kép a munkahelyem udvarán levő fákról, és a Gyöngyösi sétányról, ahova mindig gyönyörűség kiszaladni, feltölt. Ebben a fában akkor szoktam gyönyörködni, amikor ebédet melegítek. Míg dolgozik amikró, addig én bambulok az ablakon kifelé, lefelé, mert ez a fa a konyhablak alatt van. Sajnos nem ezt látom, ha kinézek, az emeleten a egy emeletes házon bóklászhat inkább csak a szemem, és egy-két magasabb fában. ez a fa kicsi még, csak az első emeletig ér talán.

Ez is az udvaron van, akkor fényképeztem, amikor lementünk cigarettaszünetet tartani, és körbesétáltuk az épületet.

Ez a fát akkor szoktam szemrevételezni, amikor a dohányzóban vagyunk, pont ránéz az ablak, és több madár is látogatja. Gerle, rigó, cinke, harkály, és isten tudja, milyen piros fejű, sárga hasú kismadár.

A Gyöngyösi sétány gyönyörű a vastagtrözsű fáival, és a fák tövébe ültetett virágokkal. MOndjuk ez a fa nem éppen a vastag törzsét mutogatja, de ültetnek ide fákat is, nem csak növényeket:)

A virágok azonban csodaszépek. Nagyon jó ízléssel ületik őket egymás mellé, és egész nyáron csupa virág a sétány.

Ezek a kövek levesznek a lábamról. annyira jól néznek ki, hogyha nekem egyszer kertem lesz, biztos, hogy abban is lesznek a fák és virágok között kövek is.

És ismét egy fa. nagyon szeretek a fa alá állni, és átfényképezni rajta, de még nem sikerült olyan igazán remekbe szabott kép, mint ahogy én el szoktam képzelni.

Itt a fa vastag törzse, és az alatta levő virágok tetszenek nagyon. Amiért nem álltam meg, hogy lefényképezzem, az a fák között áttörő fény, ahogy a virágot süti, és ragyognak a szírmok a fényben.

Nagyon változatos virágok vannak, és akkor még nem is említettem, hogy van a sétány végén egy szökőkút is. Arról még nincs képem, mert, ha kiszaladunk ebédidőben, ritkán van időm fényképezni, jó, ha időben megjárjuk a közértet.