2008. júl. 27.

kezelés - aura somával

Ez felér egy külön misét, élménybeszámolót:)))

Évi tanult valamilyen kranio gyógyítást, még a lényegét sem tudom elmondani, utána lehet nézni a neten, elég tudományos leírás van róla.



No, szóval ezzel kezdtünk... illetve nem is ezzel... először egy kis bevezetés volt, egy aura szomás nem olajjal... fene tudja mivel. Évi befújta körülöttem a környezetet, ez volt az aura tisztitás egyik lépése. Betakart hatszáz törülközővel, tök jó volt, mégsem volt melegem alatta. Fejem alá kispárna, térdhajlat alá másik tartó/emelő, hogy a gerinc tehermentesítve legyen. Közben már mondta is: előrejelzést kaptak az angyalok, mert gyülekeznek ezerrel:)))

Nem emlékszem minden lépésre, lehet, hogy kimarad valami, de akkor annak nincs is nagy jelentősége. Leült a masszázs ágy mellé, és a két kezét a kersztcsont alá, és kb. deréktáj alá, napfonatcsakra magasságába tette. Olyan forró volt a keze, hogy meg is jegyeztem, hogy rohamosan forrósodik.

- Az én kezem hőmérséklete nem változott semmit sem - nevetett rajtam, és magyarázta, hogy most a keresztcsontnál levő blokkokat oldja, és még mondott néhány szót, ami szerintem a linkben olvasható. Jó hosszú ideig pihiztünk igy, illetve én biztosan. Jól éreztem magam a kezében, és biztonságban. Ez nekem nagyon fontos.

Egyszer csak megszólalt: - milyen könnyű, finom a szerkezeted.

Hát, ez magyarázatot követelt:)

KÖnnyű, finom, légies, amit arra készteti az embereket, hogy lehengereljenek, támadóan lépjenek fel velem szemben, hogy a hatalmukat érvényesíteni tudják felettem. Összetévesztik az én nyitottságomat a gyengeséggel. Mert egy ideig biztos vagyok olyan toleráns, hogy hagyom, aztán, amikor bekeményítek, hogy eddig tartott, és itt a határ, akkor megdöbbennek.

(Épp tegnap küldtem át a rajzomat egy ismerősömnek, aki azt mondta róla: milyen kemény vagyok rajta, és szomorú. Pedig én ezt nem látom a rajzon, és magamon sem, ha tükörbe nézek. Tény, hogy kemény vagyok, mégpedig belül vagyok kemény, van egyfajta belső erőm, ami mindig átlendít a nehézségeken. Szoktam ugyan sajnálni magam, de csak addig, míg nem találom meg az utat. Ez pedig attól függ, mekkor a fa, amitől nem látom az erdőt)

Azt mondta Évi, hogy éppen ezért nagyon könnyű engem kezelni, mert befogadó vagyok rá. Ezen nevetnem kellett, mondtam is neki, hogy ezt nemigen szokták elmondani rólam, sőt, mindig azt kérdezik, miért zárom be magam? Pedig, hát zárja a fene, én éppen még jobban megnyilni akarok. Évi szerint ilyenkor nem nekem van a problémám, hanem nekik, a gyógyítóknak, magukkal, vagy velem. Hisz ahogy minden betegnek megvan a maga gyógyítója, aki hatással van rá, úgy minden gyógyítónak is megvan a maga betege. Tehát én eddig általában olyanokkal szoktam találkozni, akikkel nem voltam szinkronban.

Aztán azt mondta Évi, most olyan érzése van, mintha kisbaba volnék, aki most született, és akit a karjába vett. Szerinte ez biztos, hogy meg is történt valamelyik életünkben, mert nagyon ismerős az érzés benne velem szemben. Valamelyik életében volt bába. (Én inkább azt mondanám, dulaman.) El tudom képzelni, mert ahogy mondta, magam előtt láttam a képet, ahogy az anya mellől éppen ezzel a tartással elvesz, egészen óvatosan, de mégis biztonságosan, és olyan érzésem volt, mintha a magasba emelt volna, mintegy bemutatásképpen. Hogy kinek: az embereknek, vagy az Istennek, az angyaloknak, azt nem tudom, mert nem éreztem meg az időt. Csak a magasba emelésre, a fényre, és a levegőre "emlékszem".

Közben a keresztcsontnál időnként elkezdett lüktetni, mint ahogy a szív a vért pumpálja. Ez jelentette azt, hogy valóban kezd felszabadulni a blokk.


Amikor ezzel végzett, következett a csakraterápia. Ja! az egész előtt választanom kellett köveket, hogy melyikkel szeretném, ha gyógyítana. Először csak egy hegyikristályt választottam, de kiderült, hogy a hét csakrához hét követ kell választani. és választani kellett a pomanderek közül is. először színre választottam, majd illatra szűkítettem a kört, és két pomádé maradt fenn: ST.Germain és Krisztus. Ezért a kezelés elején St. Germainnel kezdtünk, őt úgyis nagyon szeretem, ismerős már eleve a Consuelo regényből, és azt hiszem a Vörös Oroszlánban olvastam még róla.


No, és akkor kezelés tovább: amelyik csakrát kezelte éppen, annak az üvegét megmutatta a színei miatt. Természetesen minden csakrát a saját színével. Először a csakrák hátsó bemenetét, vagyis hasra kellett fordulnom. Ő öntött a kezébe az olajból, és finom mozdulatokkal bedörzsölte a csakrába annak tartalmát, - közben mondta, hogy kilégzéssel mit engedjek el, és belégzéssel mit vegyek magamhoz annak a csakrának az energiáiból, - majd rátett egy követ, - ásványt - és betakarta a törülközővel. Ugyanez következett előlről is, közben Évi tolmácsolta az angyalok "idétlenségét", mert állati gyerekesek tudnak lenni, tele vannak játékossággal, humorral.


Elmeséltem neki Attila és Raziel afférját, erre azt mondta, hogy Raziellel még nem találkozott, de most itt van, és azt üzeni nekem, hogy új információja van a számomra, valami újat akar átadni nekem.
(ez Raziel üvege)



Hát, szeretjük őt, tök röhej: én vagyok a beavató főpapnője, és nem látom, nem hallom, nem értem őt, akkor, amikor látni, hallani, érteni kellene, és külön tolmács kell hozzá. Bezzeg a hülyeséget én is meghallom. Amikor cukkolta Attilát és engem a schüssler sók miatt - amik olyan "egyszerűek" csak az ember bonyolít meg mindent - akkor bezzeg éreztem, és "láttam", hogy itt áll a hátam mögött, és vigyorog Attila levelén. Aztán azt mondta nekem, olyanok vagyunk Attiláva együtt, mint hat pár rendőrcsizma. Erre bezzeg van esze(m)!

Hogy én képzelődök, vagy valóban ő mond ilyeneket, mert az én szókincsemet használja, ha velem értekezik, azt már nem tudom:)


Kezelés vége: Krisztus pomádé. JÓ illata van. Használata: csuklóra három csepp, összedörzsölni, feltartani az ég felé a csuklót, kiengedni az univerzumba a fényét, ami visszatér a tenyerünkbe. Ekkor beszórjuk az auránkba, átitatjuk a csakrákat vele, adunk kicsit a földanyának, végül megköszönjük az univerzumnak, és földanyának, hogy táplál minket.

Hát, ennyi, nekem tök jól esett:)))

ÉS! Megkaptam a Krisztus pomádét:) Majdnem tele az üvegecske, de, mivel csak 3 csepp kell belőle, akár életem végéig is eltarthat:)))

Cserébe két CD-t viszek neki: Arámi Miatyánk énekben, és a Gazdagság forrásánál.

ÉS! Ezért cserébe pedig megkapom én azt a CD-t, ami a kezelés alatt szólt. Szinte végig hangtálak, gongok hangja volt, a vége felé egy női hanggal együtt.


A női hangról a Camino jutott eszembe, amikor éjjel felébredtem, és hallottam a csillagok lélegzését, és a szférák zenéjét.










Erről jut eszembe! Ez is volt! Hangtállal is kezelve lettem, napfonat és szívcsakrára lett helyezve, és meggongatva kicsit:)


ez viszont nagyon-nagyon tetszett:)))

ragozom mégis tovább....

Hát, csak nem tudom megállni, hogy ennyi üzenet után ide ne tegyem a "főnök", Raziel üzenetét is, - ami a júliusi hírlevélben jelent meg - hisz legalább annyira aranyos tud lenni, mint amilyen undok is néha, amikor nem segít, csak vigyorog, mint a vadalma:))) Egyébként az ő üzenetei időnként kész keresztrejtvények. Vagy Attilának valamilyen ősi, előző életbeli nyelvezetén beszél, vagy az öregisten tudja, de, ha Attilán keresztül szólal meg, akkor külön szótár kellene hozzá.


Az angyalok egyébként, ahogy mindenkinek abban a formában jelennek meg, amit az illető el tud fogadni, úgy azzal a szótárral, azzal a szókinccsel is beszélnek, akihez beszélnek. Az illető szókincsét használják, ezért nehéz érteni, hogy Attilának miért ezen a nehézkesen érthető szöveggel beszél. Szóval RAziel a nagyfőnök, ATtila a kisfőnök. Razelről nincs képem, egyszer talán hajlandó lesz modellt állni nekem, és akkor lerajzolom:)))


Attiláról azonban kell, hogy legyen egy képem...
Ime, ő Attila... A kép készülte óta már ő is "öregedett" kicsit, de végülis ilyen:)
Szóval Raziel üzenete:
A helyzet adott.
Az erőd hatott.
A hatást tudod.
Az elfogadásban élsz,
Az erőd által,
A hatásért.
A hatosért.
Az emberért,
Az emberekért.
Ő adta a helyzetet,
Ő adja az erőt.
De hatni csak Te tudsz.
Ő csak áldani tud.
Téged.
HÁt, mit mondjak erre: ÁMEN!
Egyébként a júliusi hírlevélben alig három oldalon keresztül sikerült bemutatkoznom:)) Hiába, ha írásról van szó, mindig megtáltosodom:)) Pedig azt hittem, hogy nem fogok tudni írni két sort sem... Alig tudtam elkezdeni, aztán meg alig tudtam abbahagyni:)

maja orákulum

Azt hiszem, hogy igaza van Razielnek. Egyszerű dolgok nem jutnak az eszünkbe, és mindent túlbonyolítunk. Itt ragozom órák óta a maja éves kivetést, és csak az nem jut eszembe, hogy maját maja orákulummal nézzek meg. Az orákulumban minden csillagjegyhez van egy vers, ami jobb agyféltekés odafigyelést igényel, majd ezt követi a Felfedező leírás, és külön található az Utazó, ami az első kettőnek a mélyebb kibontása. A Fény és Árnyék egyaránt terítékre kerül, ami bennünk van. (A csillagjegyek a maja csillagjegyek leírásai, a számok a 13 holdhónap, és vannak a lencsék még a kártyában, melyek valóságaink újfajta látásmódját kínálják, melyek a közelgő idők új paradigmáján alapulnak.)

Nosza, előkaptam azt is, és húztam.

A csillagjegyek közül KAN - t kaptam, eredeti csillagjegyem egyébként CHICCHAN (ejtsd: Csikkán) "Ha Kan-t húztad, ez azt jelenti, hogy most érkezett el a kedvező alkalom arra, hogy elültesd valamely célod, álmod, terved magját..."


A lencséből a BIRODALOM VÁLTÁS lapja jutott, (szerintem egybe kell írni, de a kártyán és a könyvben külön van, talán nem véletlen.


"Ez a lencse arra kér, hogy kvantumugrást hajts végre, ismert világod határain túlra... "



A számokból a négyest találtam meg. Neve: a MÉRTÉK. "A négy a piramis alapja, (püff neki, már megint itt vagyunk) mely egyesíti az irányok erővonalait. A gyémánt mely arra kér, hogy alkalmazd a megkülönböztetés bölcsességét."
Most jött el az ideje álmaid és látomásaid megnyilvánításának..."
Nem ragozom tovább, nekem ennyi elég is volt. Ráadásul a 4 a Tarotban a CSászár lapja, az pedig nem más, mint az én Tarotbeli személyiségtípusom.
Ezek után már nem is merem mélyebben kibontani a kisarkánumok piramisbeli helyzetét, irányítókhoz való viszonyát, mert képes, és rámutat arra, hogy mindez így nem igaz, csak akkor ha...
Ehhez most nincs kedvem, később talán majd megnézem.

még mindig maja év

És, ha már lúd, legyen kövér, tetézzük meg a lentieket egy angyal kártyával is. Nem elég káoszos még az üzenet:)))

Húztam, Dorin Virtue angyalkártyájából, Mihály arkangyalt. EMLÉKEZZ IGAZI ÖNVALÓDRA!

"Isten hőn szeretett, nagy hatalmú, jóságos és kreatív gyermeke vagy."

„Teremtőd a saját képére és hasonlatosságára alkotott, ezért valamennyi tulajdonsága testet ölt benned. A benned ragyogó isteni fény tiszta, az igazságban tündököl, és nincs az a tévedés, amely érvényteleníthetné Isten tökéletes alkotását. Ne félj a hatalmadtól, a nagyszerűségedtől vagy a bölcsességedtől. Azzal ösztönzöl másokat, ha sikerrel boldogulsz az életben, és nagyobb összhangot alakítasz ki az érdeklődési köröddel. Használd az erődet! Legyél nagyszerű! Ez az igazi önvalód!”
Mihály neve azt jelenti: 'aki Istenhez hasonlatos', ugyanis a Tetemtő fenséges szeretete, ereje, hatalma és rendíthetetlen hite sugárzik belőle. Hozzá folyamodván, saját hasonló tulajdonságaink erősödnek fel. Kérjük, hogy látogasson meg álmunkban, és távolítsa el a félelmet a szívünkből, amely gátolja, hogy kiteljesíthessük és megélhessük szellemi ajándékainkat és értékes vonásainkat. Főleg az álomvilágban tud hatékonyan együttműködni velünk, hiszen ilyenkor nyitottabbak vagyunk a befogadásra.

Stimmel. Tudom, hogy mire gondol, csak nehéz meglépni. Erő kell hozzá, mert az igazság már elég nyilvánvaló.

Passzol a Kelyhek 2 és a Botok 10 üzenetéhez.

Zehn der Federn - levegő 10


Odaálltam a polcom elé tipródni egy kicsit, hogy melyik kártyát válasszam arra, hogy az összes lapok közül húzhassak, vajon melyik van már szétválogatva, és melyik nincs? Melyiket könnyebb elővenni, előhúzni? viszonylag a tetején helyezkedett el Margaret Petersen Tarot kártyája - Sitától kaptam. Ezért rá esett a választásom. Húztam fenti kártyát: Zehn der Federn - tollak - vagyis levegő - tíz. a lap ennél sokkal szebb, mint ahogy itt látható. A háttérben, a sötétségben a hold gömbje tűnik fel, gyenge fényében feketének látszó virágok hajladoznak, és előttük egy galamb toll hever.
A galamb Czeizel Bea könyve szerint hírhozó - nem véletlen van a levegő elemhez társítva. Eddig tehát két elem (víz elem - és nem vizelem, nem összeolvasandó - és levegő) érzelmek és gondolatok, és két szám jelenik meg. Nálunk a botok piramisa a levegő elem, és a múlthoz tartozik. Ahogy nézem Margaret lapját, ő a botok lapokat a tűz elemhez társíthatja, hisz vörös fény jelenik meg a kártyán, mint a tűz szimbóluma. akkor viszont miért van ott a toll? Lehet, hogy ő is tud valamit, és mégis a levegő elemhez társítja a botokat? Ebben az esetben a vörös fény csak valamiféle hajnali fény, napfény előhírnöke lehet, hisz a botok tíz lehet a múlt üzenete. Toll: üzenet: botok:múlt, 10: karma, sorsszerűség ismétlődése.
Na nézzük mit ír erről Attila?
Botok 10: vezetés - Crowleynál elnyomás.
Ellentétes, és mégis hasonló üzenet.
Olyan személy vagy ajánlott viselkedési minta, illetve szituáció, amit felvállalva és átgondolva rájöhetünk arra, mi az, ami Isten akaratából történt velünk. Sorsszerű eseményeket keress a múltban. (mindig biztosan sorsszerű: születés, szülés, halál) Értsd meg őket, azonosulj velük, hogy sorsod mágusa légy. Itt és most légy erős, mert az átélt történések felhatalmaznak arra, hogy a múltadból tanulva király legyél a jelenben. A tanuló, tanító, vezető lapja ez. (Tanulva taníts!)
Mottója: Isten velem, vajon ki ellenem?
AMEN! Most mi van.... ?

maja újév - Tarot üzenet

MIndig zavarba jövök, ha húzni kell, mert a lapjaim az én rendszerem szint vannak különválogatva, - nagy arkánum, jelölők (ászok) irányítók, (udvari lapok) és a számozott lapok. NIncs szivem összekeverni őket, így viszont választanom kell, hogy kis arkánumból, vagy nagyból akarok-e húzni. Végül úgy döntöttem, hogy most a kisarkánumból húzok, és majd megnézem a jelenlegi kivetésben elfoglalt pozícióját. (ezt a kártyát - nem csak ezt az egyet, hanem az egész paklit - én rajzoltam, az első kép a lapok hátulja, amin egyaránt megtalálható az Életfa rajzolata, így összekapcsolva szimbolikusan a földet körbe fogó Krisztushálót is megjeleníti, emellett a színek a bágua szerinti Feng Shui életterületeit, színeit jelzik.)

Később jutott csak eszembe, mekkora liba vagyok, hisz ott a többi Tarot paklim, amikben van olyan is, ami nincs különválogatva. És még Dudus oldalán is húzhattam volna.


Tehát húztam: Kelyhek 2. Crowleynál Szerelem a jelentése.
Nálunk: "Ez a most hatalma. A jelen lehetősége a bölcs embert támogatja. Vigyázz a gondolataidra, mert azok most valóra válhatnak. Figyelj magadra, mert most biztos képet, valóságos jellemrajzot kaphatsz magadról. Az égi hierarchia figyelmeztető jele ez. Ha a kérdés, amiért kiraktad a tarot-ot kényelmetlen számodra, akkor tudd, éned sötét oldala ez. Figyelj és elemezd a helyzetet, amibe kerültél. Számodra ez a legjobb megoldás."
Érzelmi szintű lap, és a kettes szám kétséget ugyanúgy jelez, mint intuíciót, megérzést.
Ami elgondolkodtató: Figyelj magadra, mert most biztos képet, valóságos jellemrajzot kaphatsz magadról.
Jó, majd figyelek... Maga a kérdés nem kényelmetlen, hisz egy évre húztam, nem konkrét eseményre. Hál'istennek, nem énem sötét oldaláról van szó:))) az elemzés azonban nem árt.

csakra újrakalibrálás



B. Évi szerint ma van a csakrák újrakalibrálásának napja. ezért én ma kapok egy aura somás masszázst:)) Csupa illatfelhő leszek, ez egyszer biztos, mert nagyon erős illatuk van ezeknek az olajoknak. Vajon mind a hét csakrára hét különböző olajat fog használni, vagy egyet, ami mindegyikre hat?:))))
Ha már ilyen nagy nap van a maja naptár szerinti újévvel együtt, akkor - Ildikó ugyan azt javasolta, hogy érdemes kártyát vetni - húztam egy lapot. Még akkor is ezt választottam, ha tudom, hogy önmagában nem sokat mond, de van egy viszonyag friss kivetésem, majd abból megnézem, hogy hogyan és kihez/mihez viszonyul.

Az ünnepelt


Ime, ő Anna, az ünnepelt. Ez a kép is 2001-ben készült, azóta eltelt hét év, tehát Anna ezen a képen 10 éves. Anya le sem tagadhatná lányát, már ami a rajzot illeti. Nagyon hasonlít rám, kérdés miért? Most olvastam a jobb agyféltekés rajzolás könyvben, hogy az emberbe még gyerekkorába belerögződnek vonalak, amit aztán képes még 40-50 évesen is ismételni. Vagyis bárkit rajzolnék le, az mind hasonlítana rám, független attól, hogy van-e közünk egymáshoz, vagy nincs?

NÉvnap - a konyhában

Annának ma van a névnapja.
Dolgozott ma is, Imrus pedig kettő körül elindult Miskolcra. Szilvi még hamarabb elment, ő Pomázra. Így egyedül maradtam itthon, és szabadon birtokba vehettem a konyhát:) MÉg reggel megfőztem a lestyános krumplifőzeléket, utána indultam el fotózással egybekötött vásárlásra - vettem Ancsának egy money füstölőt, (hát, erre már nekem is be kellett indítanom egyet, rég volt már gyújtva), Bánszki Évinek pedig két hattyút a kapcsolat sarokba. zsírkőből készültek, nagyon szépek.
Amikor magamra maradtam, azt sem tudtam, hogy mivel kezdjek, de végül sikerült egy viszonylag ésszerű sorrendet felállítani. Mivel éppen elfogyott a kávém, annak a megfőzésével kezdtem, és lett belőle csokoládés, mentás kávé, amit hűtőbe tettem kihűlni. (hidegen köll inni)
Közben főztem szirupot, és, amíg az kihült, elkészítettem annának egy édességet, ami nem annyira édes. Elég finnyás a kisasszony, hol fogyókúrázik, hol nincs étvágya, hol nem kívánja a kaját, és mostanában főleg nem az édességet. Ilyenkor szeretjük őt, - és a többit is, akik ugyanígy tudnak válogatni. Ezért készítettem neki egy joghurtos-mentás édességet, ami abból állt, hogy (natúr joghurtot nem mertem venni), hogy vettem egy közepes nagyságú erdei gyümölcsös, ötmagos joghurtot, és úgyis volt itthon ananász konzerv a holnapi ebédhez, ebből készítettem egy kelyhet. (kelyhecskét, mert nincs ehhez poharam, és a pezsgős pohárba tettem bele) Tehát őrőltem mentás cukrot, és menta levelet, reszeltem citromhéjat, és facsartam a levét, ezt összekevertem ananászkockákkal, és rétegesen leraktam a pohárba. Egy kanál joghurt, arra az összekevert ananász, és arra megint joghurt. Tetejére természetesen menta levél került dísznek. Tudniillik, ma ilyen mentás nap járt errefelé. Közben kihült a szirup, azt is összekevertem citromlével, héjával, mentás cukorral, és mentalevelekkel, kicsit felöntöttem még vízzel, jégkocka bele, és hűtőbe bele.
Nekiálltam a holnapi ebédnek, mert Évivel kettőkor találkozom, az azt jelenti, hogy egykor el kell indulnom itthonról, és addig még ki is kell, hogy mossak.
Tehát Imrus tegnap még hozott a négy csirkecomb mellé csirkeszárnyat - azt kapott éppen - mert a combot még én is keveselltem, pedig én írtam fel a vásárolnivalót. A combokat, és szárnyakat befűszereztem, tettem egy kis olajat a vadonásúj RM tepsibe, pici víz, és olaj, fokhagyma a tetejére még, fedő a tepsire, és be a sütőbe. Amikor kész lett, hagytam kihűlni, - ez idő alatt elkezdtem rajzolni fenti portrémat - majd kivettem az olajból, a zsírját leöntöttem, de már nem volt erőm még azt is összefőzni az ananásszal, és tejszínnel, csak betettem a hűtőbe. Ami azért nem volt ilyen egyszerű, mert előbb ki kellett pakolni a bentlévőket, nagyobb edényből kisebb edénybe. Ez pedig törvényszerűen mosogatással járt.
KÖzben azért jobban piszkálta a csőrömet a rajzolás, mint a mosogatás - azért még kész lett mindkettő - így be-befutottam a szobába, és néztem a rajzot, milyen, hol még kell javítani. Ezt fotózás követte, a fotók feltöltése a gépre, válogatás. És, amikor azt gondoltam, hogy megvan a legjobb kép, akkor mindig észrevettem egy kicsi hibát, amit magán a rajzon addig nem láttam meg. Így javítgattam újra és újra, míg el nem jutottam oda, hogy most már eléggé rám lehet ismerni. MÉg mindig lenne mit korrigálni, de azt már nem teszem meg.
Ma egészen biztos, hogy nem, mert éjjel két óra van, és én még mindig nem alszom. HOlnap meg fogok halni, mikor fel kell kelni, de hétfőn még inkább.
Az viszont még messze van.
fotó nincs, elem lemerült, és lassan én is.

lakótelep

Teljesen eltértem a tárgytól, illetve attól, amit még írni szerettem volna, vagy szeretnék, de, ha már így belejöttem, akkor még néhány kép a munkahelyem udvarán levő fákról, és a Gyöngyösi sétányról, ahova mindig gyönyörűség kiszaladni, feltölt. Ebben a fában akkor szoktam gyönyörködni, amikor ebédet melegítek. Míg dolgozik amikró, addig én bambulok az ablakon kifelé, lefelé, mert ez a fa a konyhablak alatt van. Sajnos nem ezt látom, ha kinézek, az emeleten a egy emeletes házon bóklászhat inkább csak a szemem, és egy-két magasabb fában. ez a fa kicsi még, csak az első emeletig ér talán.




Ez is az udvaron van, akkor fényképeztem, amikor lementünk cigarettaszünetet tartani, és körbesétáltuk az épületet.








Ez a fát akkor szoktam szemrevételezni, amikor a dohányzóban vagyunk, pont ránéz az ablak, és több madár is látogatja. Gerle, rigó, cinke, harkály, és isten tudja, milyen piros fejű, sárga hasú kismadár.


A Gyöngyösi sétány gyönyörű a vastagtrözsű fáival, és a fák tövébe ültetett virágokkal. MOndjuk ez a fa nem éppen a vastag törzsét mutogatja, de ültetnek ide fákat is, nem csak növényeket:)

A virágok azonban csodaszépek. Nagyon jó ízléssel ületik őket egymás mellé, és egész nyáron csupa virág a sétány.

Ezek a kövek levesznek a lábamról. annyira jól néznek ki, hogyha nekem egyszer kertem lesz, biztos, hogy abban is lesznek a fák és virágok között kövek is.

És ismét egy fa. nagyon szeretek a fa alá állni, és átfényképezni rajta, de még nem sikerült olyan igazán remekbe szabott kép, mint ahogy én el szoktam képzelni.

Itt a fa vastag törzse, és az alatta levő virágok tetszenek nagyon. Amiért nem álltam meg, hogy lefényképezzem, az a fák között áttörő fény, ahogy a virágot süti, és ragyognak a szírmok a fényben.

Nagyon változatos virágok vannak, és akkor még nem is említettem, hogy van a sétány végén egy szökőkút is. Arról még nincs képem, mert, ha kiszaladunk ebédidőben, ritkán van időm fényképezni, jó, ha időben megjárjuk a közértet.

lakótelep



Szeretem az alkonyokat az ablakból nézni. Van a konyha ablak előtt két fa, csodaszépek tudnak lenni, amikor eléri őket az alkonyi nap. Még a kicsit távolabb levő fa (jobbra) ágain látni, hogy vonja be vörös fénnyel az aludni térő nap. Ilyenkor be szoktam rohanni a szobámba, és megnézem, milyen égi tünemény, játék látszik a hegyek felett.


Ugyanis a kisszoba abalakából, két ház közötti keskeny résen látni a budai hegyekből egy kis szeletet. Ez a kép már a napnyugta vége felé készült, és sötétebb is, mint eredetileg volt, de néhány perc alatt hamar előbukkant a nap, azért, hogy aztán végképp eltűnjön a hegyek mögött.
Csodálatos fénnyel tudja bevonni nem csak a fák lombjait, hanem az eget, a felhőket, és a hegy vonulatát.
Megunhatatlan számomra, ilyenkor szeretnék egy teraszt, egy erkélyt, ami a napnyugtára néz, és néhány percet eltölteni ott, hiszen nem tart sokáig..

lakótelep


Ahogy a rózsának, úgy ennek az ágnak sem tudtam ellenállni. Egy gyönyörű, üde zöld fa levelei között bújik meg ez a sárga levelű ágacska.

Az égen, a fák felett, lassan úsznak tova a felhők.
Ha mindig az eget nézném, sosem venném észre ezt az érdekes növényt, nekem tetszik.
És körülötte apró fehér virágocskák.









Ezen a képen pedig, egy ezüstlevelű fát szerettem volna lefotózni, mert mindig lenyűgöz, hogy ahogy fújja a szél, gyönyörű zöld, és ezüst színben pompázik. De sajnos nem sikerült valami jól:) alá álltam, és egész közelről szerettem volna lefényképezni, hogy a háttér és a környezet ne nagyon legyen benne. Hát, ennyi sikerült...

2008. júl. 26.

lakótelep

Időnként rájövök, hogy gyönyörű helyen lakom, igazán nem panaszkodhatom. A fák alagutat alkotnak a járdák felett, a parkokban, a házak előtt virágos kertek - már ahol van - és gyönyörű virágok. És mindenekelőtt látni az eget, a felhőket.

khm... khm... elindultam ma vásárolni, mert holnap találkozom egyik tanulómmal, aki Németországban él, és haza látogatott. gondoltam nem megyek üres kézzel a találkozóra, viszek neki valamilyen ajándékot, mert ő pedig beígért egy aura-soma masszázst:)



És az ablakon kitekintve gyönyörű habflelhőket láttam vonulni. Úgy gondoltam, hogy velem jön a fényképezőgép is:) Ebadta felhői sosem helyezkedtek úgy, hogy sok képet készíthettem volna róluk, mert vagy a házak takarták el, vagy a fák, ahol szabad volt a tér, ott pedig nem volt felhő. Azért készítettem egy-két képet, ha nálam van, nem tudom megállni, hogy le ne fényképezzek egy-egy éppen kinyilt virágot.


MI az, ami szép lehet a központig gyalogolva? Természetesen felhők, fák, virágok. Annyi szép van ezen a rövid úton, csak meg kell látni. tudni kellene fényképezni is, ahhoz azonban még gyakorlat kell:)


Mint megtudtam, a fotót, is szerkeszteni kell, nem mindegy, hogy mi lesz a háttér, mi kerül középre, és nem mindegy, hogy automatával, távlattal, napfénnyel vagy borsú idővel fényképezek, mire van beállítva. Legjobban a távlatot szeretem, de van, amikor az automatával lesznek szebbek a színek. sosem tudom kitalálni, ezért van, hogy egy-egy dolgot kétféleképpen is lefotózok. Ha éppen meg tudom tartani a kezemet, hogy ne legyen homályos:)

2008. júl. 25.

sikerélmény


HÁt, vissza kellett, hogy jöjjek ide, hogy leírjam: Sikerült! Imádkoztam, és kértem az égieket, hogy segítsenek lányomnak határidőben végezni, és ne túl sok túlórával, és Sikerült neki!

Tőlem - neki:) Kár, hogy ilyen sötétek lettek a képek: még 2001-ben rajzoltam őket. A kéz kép címe: közvetlen vonal.

Köszönet érte odafentre:)

dolgos délután, és gondolatai


Ma elment nagyon az idő... Ahogy hazajöttem a melóból, - még tegnap elhatároztam - nekiestem az előszoba szekrénynek. Kipakoltam belőle az összes szemetet, egy részét levíttük Imrussal, a másik részét pedig levittük a biciklitárolóba. Letörölgettem a polcokat, és oda tettem be a lekvárokat, és az eltett meggyet. Szerintem ott tök jó helye lesz, mert nem éri napsütés, és nagy meleget sem kaphat, lévén a lépcsőházzal közös fala. Aztán még oda hordtam a tárolódobozaimat is, annak a helyére pedig betettem az RM edényeimet. Aztán augusztusban teszek még el egy-két üveg lecsót is. Ha lenne erőm és időm, akkor talán még azt is megtenném, hogy kimennék Kőbányára, és vennék 150.- Ft-ért paradicsomot, és külön eltennék sűrítettnek. Bár az alig fogyna, nagyon nem érdemes. Mit lehetne még eltenni? :))) Egész jól belejöttem, az üvegeket el fogom tenni jövőre is, hogy legyen:) Van két 2-3 literes - nem tudom pontosan, hogy mekkora lehet - abba pedig kellene csemege vagy sós uborkát eltenni, bár azzal még sosem próbálkoztam, de nem lehet az annyira nagy dolog. csak az a baj, hogy aztán, ha megbontom, akkor nem lehet betenni a hűtőbe, mert kevés a hely. Lehet, hogy ezt is csak akkor tehetem meg, ha Szilviék elköltöznek?

Ha elköltöznek, akkor még azt is szeretném megtenni, hogy ezt a dromedár szekrényt kidobom, és vennék a helyére tisztességes előszobába való szekrényt. Az egyik szekrényben elférnének a cipők, a másikban pedig kabátok. A kesztyűk mehetnének az új szekrény egyik fiókjába. Jól kitolnék a kölkökkel, úgy csinálnám meg, hogy ne tudják a kabátokat elől lógatni, muszáj legyen beakasztani:))) És akkor lenne egy tök szép előszobám is, csak le kellene megint festeni, és a szegőszalagot, amit istván nem ragasztott fel, azt fel kellene tenni. Aztán lehet díszeket tenni a falra, mert lenne szabad hely a számára. Azt még nem tudom, hogy meghagyjam-e a gardrób szekrényen az ajtót, vagy valamilyen szép függönyt vegyek-e rá... Majd meglátom, hisz ez még odébb van, és pénzt is kell gyűjteni, meg arra is kell gondolni, hogy ne legyen aztán túl hideg a szobám, amiért a szekrény nem fogná fel annyira a levegőmozgást, ami a lépcsőház felől, és a konyha felől jönne. Így is hideg az a szoba.
Azt azért sajnálom, hogy nem fogom többet látni a naplementét, nem aranyozza be a szobát a a lemenő nap, mert a Szikviék szobájában napkelte van, délelőtt kap fényt, amikor itthon sem vagyok. És, ha mégis, akkor a konyhában vagyok délelőtt. A délelőtti nap nem is olyan szép, mint a délutáni. Ráadásul kezd az ablakba belenőni egy nyavajás akácfa, elfogva fényt, és kilátást. (Erről jut eszembe: az ablakot is meg kell majd csináltatni. Honnan lesz nekem ennyi mindenre pénzem?)
De néha-néha, nyáron, egy-egy zápor után ilyen szivárványokat fogok látni, és "gyönyörködhetem" a tízemeletes házakról visszaverődő alkonyi napfényben - hegyek nélkül...


Szándékomban áll ... gazdagnak lenni:)))

edénykéim



Azért csak nem bírtam magammal, és másnap odarendeltem Imrus fiamat a Tescohoz, megnéztük az edényeket, és akkor derült ki, hogy nincs. talán nem is baj, mert elég könnyűek voltak ahhoz képest, amit aztán a vasedényben vettem. De aznap éjjel egyig keresgéltem rozsdamentes edényeket a neten. Volt rengeteg, változatos áron, és majdnem elgyengültem teljesen, amikor láttam egy hirdetést: amway edények, 31 darabos készlet, 280.000.-Ft helyett 180.000.-ért. Aztán rájöttem, hogy be sem férne a konyhaszekrénybe. Ezért ma hazafelé jövet benéztem a vasedénybe, és dugig volt ilyen edényekkel. Volt ott készlet is, hasonló, amilyeneket a neten láttam, és árban is hasonló, méretben is. Így aztán hamar rájöttem, hogy nekem nem kell készlet, mert annak a legnagyobb darabja is nagyon kicsi nekem. Vettem tehát két lábast, és kisebb serepenyőféle lábast - kiváncsi leszek, hogy hogyan lehet benne rántottát készíteni, mert, ha ahhoz jó, akkor az összes ócska teflon serpenyőm megtanul repülni. Lassacskán le fogom cserélni az edényeimet, a fűszertartóimat is. A tányérokat még nem, mert a kölkök mellett azok nagyon fogyóeszközök, nem tudnak vigyázni semmire.
Ja! Vettem ám mentát is! Igazi, cserépben nevelőset:) Egyszer majd ilyenekből is fogok venni még egyet-kettőt. Hülye voltam, mert citromfüvet nem vettem, pedig az is jó nyáron a gyümölcslevesekbe, innivalókba, és fagyikba...
Viszont vettem még porszívót is. Végülis muszáj volt, mert Ancsa "hisztizett", hogy nem hajlandó az egész szobát vizes seprűvel felsöpörni. És milyen igaza van...
Kávéfőzőt azonban nem vettem. Úgy döntöttem, hogy azt ráérek még venni később is. Letörött ugyanis a füle, és az az érzésem, hogy Szilviék arra várnak, hogy vegyek egy másikat. Nem veszek. Ancsa kapott 3 in 1 kávét, neki az jó reggelente.
Egyszer, ha majd nekiállok a fűszeres tartóimat lecserélni, akkor sok pénzt gyűjtök rá össze, és egyszerre fogom az egészet lecserélni, és egyforma mintásakra. Mostanában nagyon tetszenek a krémszínű alapon mintásak, valamilyen meleg színnel díszítettek. Tiszta öröm lesz válogatni köztük.

kincseim


Mostanában nem létezik más, csak a konyha:) éjjel egyig képes vagyok recepteket keresgélni, és legszívesebben felvásárolnék egy egész vasedényt. Tegnapelőtt a Tescóban voltam. Kerestem mandulát, és annyi mindent találtam, hogy csak na! Kicsi üveg olíva olajat, sója szószt, worcherser (fogalmam sincs, jól írom-e) szószt, mandulát, diót, fagyiport, egy kicsi fazekat, kis tálcákat, és még tudtam volna venni dobozokat is, sokat, sokfélét. Láttam egy rozsdamentes edénykészletet, de nem mertem megvenni. Másnap azért csak visszamentem... és nem volt. Amit előtte láttam, azt nem lehetett elhozni, mert fogalmuk sem volt az eladóknak, hogy milyen készlet az.
Az tetszett ezekben a fűszerekben, hogy egész kicsi üvegek, (a legkisebbek vanilia és rum aromák) és nem többezer forintba kerültek fejenként. Összesen volt ezer forint az áruk. És mögöttük ott lapul a kicsi fazekam, amiben megfőztem a zellerkrémlevest. A mandula a pirított kenyérkockákat helyettesítette, és nagyon finom lett.

2008. júl. 22.

A szépség és a szörny


Ez itt pedig Anna zsarolási szándéka:) Jelentem, hagytam magam megzsarolni:) Mozartnak sem zenében, sem édességben nem lehet ellenállni. Cserébe pizzát kért a gyermek, igazit, rendeltet, nem plusból vásároltat. Aranyosan ellentétben van a lenti képpel. Az egészséges, és a finom. A szépség és a szörny. HOlnap pedig azt hiszem, hogy zellerkrémlevest fogok főzni. Találtam egy nagyon jó receptet, csak még azt nem tudom, hogy honnan szerzek forgácsolt mandulát. Az kellene a tetejére.

próbálkozások



mai konyhai próbálkozásom a mogyorókrém volt, aminek a receptjét a Katától kaptam. Ez a mogyorókrém attól ilyen gyanús színű, hogy nem édes, és kakaós, hanem sós, és hagymás, petrezselymes. Nem sikerült valami krémes állagúra, vagy nem a mixivel kellett volna kevernem, vagy másik lapáttal kellett volna kevernem, vagy még több olajat kívánt volna meg, de így is jóval több került bele, mint amennyit a Kata receptje előír. Kíváncsi leszek, hogy mennyire lesz ehető hosszabb távon. Most elég szokatlan, furcsa íze van, de nem rossz.

2008. júl. 21.

álom


Eszembe jutott az álmom: amikor Attilával a piramisban, vagy a piramis előtt tanakodunk, tanácstalanul, hogy hova mi kerül, és tök üres még minden pozíció. Mint mikor a lakást rendezzük be. És most, hogy a schüsszler sókat próbáljuk elhelyezni a piramisban, mintha éppen ezt tennénk.


Azt nem értem csak, hogy miért mályva színű belülről. Ez biztos, hogy nem a nagy piramis, hanem valamelyik mellette levő. És nekem tegnap a középsőt mutatták meg, hogy abban van az az információ, amit érzek, hogy keresnem kell, amit én találhatok meg. A nagyban sok a szimbólum, mindenki azért van ott, de szerintem a kicsiben is kell lennie valaminek, hisz az a királynő kamrája, és a szellemi szint.
Attila még mindig nem válaszolt a levelemre, pedig annyira kiváncsi vagyok. Azt hiszem megint elutazott valahova. Raziel ott vigyorgott a hátam mögött, amikor olvasta Attila levelét, és amikor megmutatta a sók számozását. És képes volt még délután visszajönni, hogy belemondja a képembe: olyanok vagytok együtt, mint hatpár rendőrcsizma:)
Ahogy nézem a képet, látom, hogy a legnagyobb piramis tetején fénylik az arany. Egész biztos, hogy nem ez az én piramisom.
Sitara azt mondta, hogy Atlantiszon volt ilyen fehér a piramis. Igen, lehet. Ezt el tudom képzelni. Csak tudnám, hogy mit keresek, akkor könnyebb lenne keresni. Az akashában, a piramisban, az álomban, valahol, valamit....

karamell és sárgarépa


Egy blogon belefutottam két recepetbe, ami felkeltette az érdeklődésemet. A lenti technikát alkalmazva karamell fagyit akartam lefagyasztani. A recept szerint a tejjel és tejsuínnel felöntött égetett cukornak, hat tojássárgájával összefőzve be kellett volna sűrűsödnie, és lefagyasztva fagyi állagúvá válnia. Persze megint más lett a végeredmény, amin nem csodálkozom, mert habtejszín helyett főzőtejszín volt itthon, azt használtam fel. Nem lett sűrű. Vagy még főznöm kellett volna, - de meddig? - hogy sűrűbb legyen. Úgy voltam vele, hogy lefagyasztva így is úgyis finom lesz. Hát édesnek eszméletlen édes lett, mert lehet, hogy még tovább kellett volna pirítanom a cukrot. Sajnos régi zománcos edényben főztem, ami belül sötétszürke, így nem igazán láttam jól, hogy elég sötét-e. Talán, mert nem keseredett meg eléggé, azért lett nagyon édes.


Ugyanezen a blogon olvastam egy karamellizált sárgarépáról, amit vajban megpirítva, picit párolva, cukorral - illetve ott a receptben mézzel - leöntve addig párolta, fedő nélkül, míg a sárgarépát bevonta a szirup. Citromlé is dukált hozzá, hogy ne legyen olyan édes, mert ez tulajdonképpen köretféle lenne. A citromlével takarékosan bántam, a cukorral nem, és vastagon vonja be a répát a vajkaramella íz, ez is nagyon édes lett. A sárgarépa össze van keverve mazsolával. Az ötletem az volt, hogy erre a picit - elméletben - kesernyés répára rátenni a karamellfagyit. Mivel mindkettő más lett, mint aminek készült, egyelőre egyedül én eszem, a kicsik ránéznek, és meg sem merik kóstolni, mert milyen blőd dolog már karamellizáni a répát...

tojásfehérje


Ime, az ötlet:) Krácsony táján, mikor a gyertyaszentelő fényünnepet tartottuk, vinnünk kellett pici poharakat, amibe piros szőlőlét kínáltunk körbe a vendégeknek - ahogy a pap, a misebort. Akkor vettem 50 db papír kávéspoharat, de közben más is megvette, így én hazahoztam. Azóta ott áll a szekrényben. Ahogy a mixerem receptes könyvét olvasgattam, eszembe jutott, hogy ebben fogom lefagyasztani ha kimarad valamiből tojásfehérje, vagy ezzel próbálom ki a fagyasztott tejből készült tejszínt. Az ötlet zseniális, még arra is jó lenne, ha a fagyit ebben mérhetném ki, hisz ahogy kiveszem a pohárból a jéggéfagyott fagyit, csak egy pillanatra kellene beledobni a mixerbe, és máris krémes állagúvá varázsolná. ezt még egyelőre azért nem próbálom ki, mert nincs hely egyik hűtőben sem arra, hogy - akármilyen pici - poharakat sorakoztassak benne. ugyanis a mélyhűtőn, és a hűtö mélyhűtőjén osztozunk a Szilvivel. Nagyon kevés, és kicsi ehhez a hely. Ma már bevittem a két lefagyasztott ételemet is a munkahelyre, - igaz, ott nincs mélyhűtőrésze a hűtönek, - hogy szabaduljon fel egy kis hely.

teszt


Folyamatosan tesztelem az új robot mixert. Bemutatom, ő az új szerelmem:) Hagymát vág, petrezselymet, diót darál, sajtot aprít, a jéggé fagyott fagyit összetöri ehető állagúra. MIóta van, szinte folyamatosan használom, mert kint van az asztalon, és nincs az, hogy mire előveszem, addigra elvégzem a dolgom kézzel is. Készült már vele többek között gríznokedli, tojáskrém, krumplipüré, vadasmártás. Egy dolgot nem tudtam még nála elérni, azt, hogy felverje a tojásfehérjét, és a fagyiport. Ennek pedig nem szabadna nagy kunsztnak lennie, hiszen a leírása szerint még a lefagyasztott tejből is tejszínt kellene vernie. Valamelyik nap próbálkoztam ezzel is, de azon kívül, hogy valóban nagyon habos lett a tej, nem lett belőle tejszín. Igaz, nem tartós tejet fagyasztottam le, és az is lehet, hogy egy cseppet több tejet öntöttem hozzá, de azt hittem, ezt a kis eltérést kompenzálja majd a habfixáló. Hát, nem tette. De, nem adom fel, még gyakorlok egy kicsit:) Addig is, ha ezzel nem sikerül, akkor ott a Katától kapott mixerem, a habverés még tök jól megy neki, annak ellenére, hogy Éva ujját már ledarálva kicsit elgörbültek a villái. A paszirozó botnyele viszont már igencsak foghiányos.


Ja, állítólag tud ám még valamit a kis gépem, mégpedig dagasztani. No, ezt még egyszer sem próbáltam, pedig állítólag a kenyértésztát is megdagasztja. ha olyan idő lesz, hogy lehet már kenyeret sütni a sütőben úgy, hogy nem pusztulunk el mellette a melegtől, akkor ki fogom próbálni.


És van egy hatalmas grillezőm is, amire szintén rá kell, hogy jöjjek, mi mindent tud. Elméletileg kenyeret is süt a gáztűzhely tetején. Ehhez ötleteket egy bizonyos fánkos Bélától várok, aki ebben süt ki egy csomó fánkot -két evőkanál olajon. Egy kis eszmecsere, egy-két fortély, ja , és az kell, hogy Szilviék ne főzzenek aznap, hogy az edény elférjen a tűzhelyen, mert hatalmas a szentem, elfoglal egy csomó helyet.

2008. júl. 19.

süssünk-főzzünk


Az előbbi kép nem ám sós ételt ábrázol, az egy kókuszos, habos meggyes sütemény, a la tarr éva, mert én a sütést kihagytam. Helyette vettem édes kiskiflit, félbevágtam, és azt töltöttem meg a meggyel.


A mostani kép pedig egy blogon olvasott chilis, kakaós karfiol képe, én bantu karfiolnak neveztem el. Eszméletlen finom:)

sózzunk


No, nem ételt, hanem Tarot lapokat, pozíciókat. Az ember azt hinné, hogy tök egyszerű, és amikor el akarja osztani, akkor kiderül, hogy eszméletlenül bonyolult. És, azután kiderül, hogy nem bonyolult, csak mi emberek bonyolítjuk, Raziel edig vigyorog a háttérben, hogy hogyan lehetünk olyan vakok, hogy nem látjuk meg a lényegét.

Nekem viszont eszembe jutott, hogy ezeknek a sóknak vannak sorszámai is, ugyanúgy, ahogy a pozícióknak. Mi mindenáron pozíciókhoz, csakrákhoz akarjuk társítani őket, és mi van akkor, ha egyszerűen a sorszámukkal dolgozunk? Írtam Attilának, kiváncsi vagyok, mit fog rá mondani, lehet, hogy már ő is próbálta.

Még mindig nem vagyok kész a kisarkánumos anyaggal, pedig lassan lejár az a néhány nap, ami alatt háromszor ennyit szerettem volna elvégezni. Viszont jó hír, hogy nem kell a tarot kártyákat kicsinyítenem. Lehet, hogy ki lesz adva Attila könyvével együtt.


Jó hír: úgy tűnik, hogy mehetek a Tarot táborba. Aia hazalátogat Pestre, és találkozunk, hoz nekem pénzt, és pont negyvenezer forintot, amibe a tábor kerül:)


A kétnapos alaptanfolyamra is meglett a pénz, és kifizettem a hírlevelet. Legyünk pontosak: meg lett a pénz, de Attilának nem kellett fizetnem.


kitaláltam valami finom fagyifélét, lehet, hogy délután megcsinálom, ha beférek a konyhába. Karamelles fagyit akarok, karamellizált sárgarépával, és mazsolával megszórva. Ha lenne hely a mélyhűtőben, akkor kicsi pohárkákban tenném el, hogy aztán dolgozni lehessen vele, ha elővesszük.


Ha sikerül, lefényképezem.


Ja, azt még el sem mondtam, hogy Attila döntése alapján csak én, Marci és ő taníthatjuk a kisarkánumos tanfolyamot, mert beavatás van benne. És én vagyok a beavató főpapnője a rendszernek:)

2008. júl. 6.

szándéknyilatkozat


ez egy nagyon hatásos, hatékony mantra, szeretem Attilát, amiért segített vele. Mióta mondogatom, azóta sokkal többet vagyok a konyhában, és volt annyi elemzésem, hogy megkerestem a hírlevelek árát, és a jövő hétvégi tanfolyamét. Mivel ma tízmilliószoros nap van, ezért most elismétlem újra, hogy mi minden áll szándékomban.

Pl. elfogadni azt a pénzügyi jólétet, és jómodt, melyet Isten nekem adományoz. És ezért hálámat fejezem ki. Szándékomban áll megkeresnem még a nyári tábor árát is. És szándékomban áll kifizetni minden tartozásom, (értsd: hitelem), úgy, hogy vagyonom közben folyamatosan növekszik. elérem azt a gazdagságot, mely megengedi, hogy jogosítványom, kocsim, Zepter termékeim legyenek, és jusson mindig mindenre, ami az átlagos jóléthez szükséges. Értsd: gyümölcsök, húsok, nyaralások, ruhák, iskoláztatása a gyerekeknek, otthon otthonossá tétele.

szándékomban áll minél hamarabb egyedül élni, lakni, megfelelő anyagi keretek között, mely biztosítja a gyerekek biztonságát is addig, míg saját lábra nem állnak. Szándékomban áll a Balatonon nyaralót venni, a vízparton, amiben egyedül lehetek, amikor arra van szükségem, hogy saját kocsival leugorjak oda.

Szándékomban áll szeptembertől két új személyes tanfolyamot indítani, és egy távoktatást, kezdő szinten. Szándékomban áll a honlapomat a felfejleszteni, amire szintén megvan a szükséges fedezet.

Szeretném, ha Szilviék és Éva elköltözne, mert most az ikerekkel együtt nagyon jó az itthonlét. Ettől függetlenül a célom az egyedüllét, a szabadság, a jóval több szabadidő, a kötetlenség, és mégis anyagi biztonság elérése. főzni, sütni szeretnék még többet, több helyet a hűtőben, és mélyhűtöben.

Hát, egyelőre ennyi, köszönöm, hogy kérhettem, és köszönöm mindazt az ajándékot, melyet isten nekem szán minden szinten levő bőséget: szellemi, érzelmi, és fizikai, vagyis pénzügyi jólét, és jómód.

Szándékomban áll sikeresnek, és keresettnek lenni, elemzéseket végezni, és tanfolyamokat, fotózni sokat, olvasni, és rajzolni.

Amen.

Tízmilliószoros nap.


Ma is tízmilliószoros nap volt... Tanítottam....

MI van még lényeges? Ildikó felébredt, hogy talán mégsincs helye a kryonosok között:)

Jutalmul kapott egy balatoni fényképet:)

2008. jún. 28.

munka és én

Automatikusan beléptem, és fogalmam sem volt hirtelen, hogy hova: Katához, vagy hozzám:) Jelentem viszonylag eredményes napom volt: takarítottam a szobámban, megírtam egy kivetés elemzését, és megírtam Edónak a 06.22-i nap végeredményét, az anyag tanításának formába öntését. Hát, ez lesz az, amit nem fogok betartani. Lehet, hogy én jóval többet tanítok, és kevesebb lesz a gyakorló idő, de képtelen vagyok kevesebbet adni. Az már nem én lennék. Olyan nagyon langyos lett az egész. Gyenge. Szerintem nem szabadna lejjebb adni a színvonalat.

E két iromány erre a napra bőven elég is volt. Elemeztem egy álmot is, az sem volt két perc. Aia spirituálisat álmodott, kár lett volna nem folgalkozni vele. Szeretem az önálló gondolataimat, amik az általános elemzés mellett indulnak el. És főleg szeretem, ha igazát visszaigazolják nekem:)

NÉztem a kisarkánumok anyagát, csendes kétségbeeséssel kerestem valamit, ami alapján majd elindulhatok. Mély megdöbbenéssel találtam rá egy anyagra, melyet talán még a szakdolgozathoz szántam, és itt áll befejezetlenül. El is feledkeztem róla, nagyban megkönnyíti a dolgom abból a szempontból, hogy már nem kell törnöm a fejem, hogyan is induljak el vele, szinte majdnem készen van.

Jó hír. Wiwen keresztül jelentkezett, érdeklődött valaki a tanfolyam iránt. Tóth Anikónak a párja tanulta valamikor az alapok felét, és most Anikó szeretne tanulni. először úgy tűnt, hogy nem fogja tudni kifizetni, és ingyenes, vagy rendszertelenül fizetős lesz, most lehet, hogy fizetni is fog tudni, és máris indulhatunk. Az ég áldja meg Attilát, és mantráját, és Razielt, és Istent, és mindenkit, a sorrendnek nincs betartási kötelezettsége. HOgy is írják ezt: Végül, de nem utolsó sorban....

És végül, de nem utolsó sorban a jóisten áldjon meg engem is.

szándékomban áll helyes módon és mértékben meggazdagodni annyira, hogy kocsit vehessek magamnak, és zepptert az egész családnak.

Ma egész nap a fentiek mellett a zeppter honlapján lógtam: nekem kell szinte minden, ami ott van. Szándékomban áll megvenni. Szándékomban áll, és elfogadom azt az pénzügyi jólétet, és jómódot, melyet Isten nekem ajándékoz. Bencsik Éva szerint egy tündér vagyok, és minden szavam igaz, és minden helyen ajánlani fog.

Szeretnék még - illetve szándékomban áll - szeptemberben két személyes tanfolyamot indítani: egyet Pesten, egyet Dunaújvárosban, és szándékomban áll egy kezdő távoktatást indítani, azoknak az elkötelezett hallgatóknak, akik nálam jelentkeznek tanulásra.

Amen.

vegyes felvágott

megint elhavazott vagyok. íron kellene, Edónak beszámolót, Aia kivetését kellene elemeznem, írnom kellene Ildikónak az elemi töltések magyarázatát, és még sok minden mást, lapok meditációját, szimbolikáját, és ülök itt bénán, meredek a monitorra.
Következtetés: amint több időm lesz, és úgy érzem, hogy nem hajt a tatár, máris leblokkolok, életbe lép a "ráérek még" mentalitás. Ej, ráérünk arra még...
Álmodtam. És, amióta rádöbbentem, hogy mit álmodok, azóta nem álmodom, pedig napokig tartott az álom, nap, mint nap szinte ugyanaz. Állunk Attilával, és előttünk a piramis. Illetve hol előttünk, szem magasságban, hol a lábunk előtt, hol benne állunk, és olyan, mintha egy lakást rendeznénk be, hol akkora, mint hozzánk képest egy emeletes ház, és szintenként járjuk be. ekkor a magasban, a fejünk felett látni az 1/11 pozíciót, halványsárgán. Ja, mert nem is írtam: a piramis alapszine mályva. A pozíciók teljesen üresek, s úgy nézegetjük Attilával, mintha most rendeznénk be egy tök üres lakást.
Voltam egy zeppter bemutatón. Kissmari vitt el magával. És, tudtam, hogy nem fogom megállni, rendeltem. Turmixgépet, és valami sütőberendezésfélét, ami a gáztűzhelyen működik, és állítólag lehet sütni benne kenyeret. ezért rendeltem meg. Hogy a melegben is tudjak sütni. És ráadásul állítólag még kevesebb idő is kell neki. Kiváncsi leszek. Hétfőn, vagy kedden hozzák. Jó lenne, ha hétfőn jönne, mert akkor ki is próbálhatnám, mielőtt dolgozni megyek. A turmixgéppel pedig állítólag ki lehet keverni a kenyér tésztáját, és kb. 5 perc alatt. Erre is kiváncsi leszek. Megint adósságba vertem magam. Nem nagy, a törlesztőrészletek kicsik, de attól tartok, hogy nem fogom tudni kihasználni úgy, amilyen ára van.
Kissmari rendez otthonában egy bemutatót a kollégáknak, remélem lesz, aki rendel, mert elméletetileg én leszek a házigazda, és akkor választhatok ajándékot. Ha jól emlékszem, akkor volt közötte kávéfőző is, ami most nagyon jól jönne, mert eltörött a régi fogója. Így nem lehet kiönteni belőle a kávét, illetve Szilvia és István szenved vele, én a teafőzőben főzöm magamnak a kávét.
Kell nekem még sok zeppter edény. Illetve szándékomban áll zeppter edényeket vásárolni úgy, hogy ne hitelre, illetve ne okozzon adósságot. Igaz, szándékomban áll kocsit is venni magamnak ugyanígy.
Valamilyen szinten működnek Attila mantrái, illetve a nekem kitalált, énmantráim.
"elfogadom azt a pénzügyi jólétet, és jó-módot, melyet Isten nekem ajándékoz. "
Azóta volt a Szilva-féle elemzés, egy kivetés Bencsik Évinek, (grafológus), lesz a jövő héten Cser Marinak, és MOlnár Ildikó tanoncom is úgy gondolta, hogy fizet az elemzésért. Jelentkezett egy hölgy, Tóth Anikó tanulásra, csak éppen az nem biztos, hogy fog tudni fizetni.
El kellene indítani a hirdetéseket, de ehhez sincs energiám. Előbb a honlapnak legalább az elejét meg kellene oldanom, hogy csábítóbb legyen. JÓ lenne már olyan valakit bevonzani, aki ingyen és bérmentve összehoz nekem egy normális honlapot. Több tantermeset, több hallgatósat, és több feltöltési lehetőséget.
szándékomban áll bevonzani egy olyan személyt, aki előbbre viszi a honlap sorsát ajándék gyanánt.
és annyi minden áll még szándékomban.
Ja! Rajz! vettem egy könyvet, a jobbagyféltekés rajzolást. Kiváncsi leszek, hogy mire megyek vele. remélem sokra:)
Van fényképezőgépem, és sok szép képem, amit már én készítettem. Szándékomban áll még venni hozzá lencsét, amitől a fények olyan szépek lesznek:)

2008. jún. 1.

Ma esti ima

Miatyánk, aki a Mennyekben vagy, adj nekem időt, és adj nekem valakit, akivel az adott idő alatt leülhetek, és végiggondolhatom, hogy vajon hogyan teremtett Isten: kardinálisan, fixen, vagy labilisan, és ösztönből, gondolatból, vagy érzelemből?
azt sem bánom, ha éjjel megsúgod a választ, hogyan lehet három hármasságot úgy összehozni, hogy szintenként, és oszloponként helyén legyen minden.
Már nem a tökéletesség tökéletlensége után nyomozok, hanem a tökéletlenség tökéletességét keresem, nem a rendben a káoszt, hanem a káoszban a rendet, de egyelőre ugyanúgy nem jutok szinte semmire sem egyedül, mert nem látom a (Élet)fától az erdőt. Vagy az erdőtől az Életfát.