2009. máj. 8.

A hét



Elseje óta nem sikerül sem a dühömtől, sem a náthámtól megszabadulni.
A náthám már könnyebben van, bár elég ragaszkodó típusú. Szerdán még itthon maradtam, és sütöttem süteményt, hogy megvigasztaljam magam, és családomat. Sárgabarackos, és nem a hagyományos tésztájával készült, hanem a Németh kuglóf tésztával, az is kétszínű, de nem kell hozzá fél kiló vaj. Mondjuk ennek egy része a krémhez kellett volna, de úgy elrémültem ezt olvasva, hogy azonnal lemondtam róla. Tehát német kuglóf, és nagyon-nagyon finom piskótalap helyett megsütve. Sima piskótát nem is kezel a sütőm, lázad már, hisz harminc éves, ne akarjak tőle ilyet. Konzerv gyümölcsöt tettem bele, és a tetejére csak a pudingot, mert fehér csokit én nem akartam, tortabevonót pedig nem kapott a fiam, így ez kimaradt. Így is jó nagyon jó lett.

Elküldtem a haladóknak az utolsó anyagot. Feltöltöttem a honlapon egy szál virágot a számukra. Tudom, hogy hülye idők vannak, de jólesett volna, ha bármelyik is visszaválaszol, hogy ő is köszöni a két évet, vagy mittudomén…
Kérdeztem, folytatják-e harmadik évvel – válasz: nulla.
Egyik tanulómtól ismét elkértem a teljes nevét, melyet a múltkor elfelejtettem felírni – válasz: nulla. Így megint többször mehetek okleveleket lamináltatni, mert van kettő elmaradt oklevelem, ami nem várhat, gondoltam: azzal együtt viszem a haladókét is. Hát, nem, nem lehet, mert úgy tűnik választ sem érdemlek…

Illetve, fene tudja, bennem folyamatosan forr a harag magam iránt, mert képtelenség hirtelen ennyi méreganyaggal szembenézni, mint ami engem rág tudattalanul és évek óta, és ami most feltör. Most úgy nézek magamra, hogy … á, leírhatatlan mekkora ronda nagy állat tud lenni az ember…
Ahogy olvasgatom a blogokat, úgy tűnik, most ilyen szelek járnak…

A. tanított a pünkösdi ceremonális tanfolyamon egy technikát, hogyan tisztítsuk le magunkról a külvilág hatásait, de arra nem tudok semmit, hogy hogyan védjem meg magamat magam ellen.
Pech.

7 megjegyzés:

Névtelen írta...

Fúúúú.... ez aztán a jól kifejlett homeopátiás téves képzet kategória! A saját értelmezésedet és értékelésedet kivetíted a mindenség filmvásznára - ez ettöl még tükrözödés lesz, nem az igazság! Gutaütés elött tessen kérem figyelembe venni, hogy nem tudhatod, hogy pl. a delikvensek feltaláltak-e már az oldalra, világos-e a számukra, hogy ez az adag a két éves képzés utolsója, stb. stb.

Fúúúúú, kisszivem, kieszelünk valami nagyon jót az autoimmun mérgezés gyógyítására! :-) Ölelés! ÉVA

shona írta...

Hát, ha valami nagyon okosat tudsz, amitől át tudom értékelni azt, ami bennem zajlik, annak nagyon örülnék:)
Jelenleg nagyon valóságos ténynek érzek minden keserűt, feketét, és szégyent mindezek felett:(
Ellepett valami ragacsos feketeség, és nincs tőle szabadulás, bárhogy vakarózom tőle:))

Névtelen írta...

Hm... A kifejezéseid képi világa elöttem felveti a máj- és epeprobléma kérdéskörét. Nincsen véletlenül epeköved? Egész komolyan! Vagy az epeutak gyulladása...
E-mailben küldök neked nagyon egyszerüen végrehajtható, nem költséges májtisztító módszereket.
ÉVA

shona írta...

Sem epémnek, sem májamnak nincs baja, eddig sem volt. Sőt, ha valaki kívülálló rám néz, azt sem látja rajtam, hogy tele vagyok haraggal.
Csak éppen szembesültem azzal érzelmileg, amit régóta tudok szellemileg: hogy azért utálom pl. az ordítozós volt főnökömet, mert én is ilyen agresszív vagyok. Apám2. Csak ő ki merte ordítani magából, én pedig nem. Hogy mióta rágja ennyi elfojtott indulat a májam, és epém, azt elképzelheted:) Tényleg csoda, hogy eddig nem volt különösebb baja egyiknek sem, pedig egy elemzésben felhívták rá a figyelmem, hogy ezen szerveimre vigyázni kell, mert gyengék, hajlamosak a megbetegedésre.

Azért sem mutatom ki, mert valójában, ha belegondolok, nincs kire, mire – bár okot mindig talál az ember, hogy belerúgjon a kutyába – és úgyis csak azt kérdeznék tőlem, hogy mi bajom van?
Általános tisztító teát iszom, nemrég böjtöltem úgy, hogy a húst kihagytam az étrendből, és több gabonafélét ettem, de lehet, hogy speciális méregtelenítés kellene, májra, epére, így jó lesz, ha küldesz nekem okosakat, megköszönöm, mielőtt elharapom a torkát valakinek pusztán barátságból, jóindulatból:)))

Tök jó, hogy ennyire értesz ezekhez a homeopátiás dolgokhoz:) Szavakból, kifejezésekből tudsz következtetni.
Ha lenne lelkierőm, arra, hogy fülön csípjem én is magam, én is visszanézném a Tarot-ból, hogy ki és mi szól ki belőlem tudattalanul, vagy egóból, de erre nincs sem erőm, sem türelmem…

Névtelen írta...

Tudod, ez nem boszorkányság! :-) Amiröl írsz, a harag, a tehetetlen düh, a gyülölet, a keserüség, a frusztráltság, a levezetetlen aggresszió mind-mind a máj negatív érzelmei. Ennek testi megjelenése, a fizikai sík érzékelései: a keserü, ragacsos feketeség, amitöl VAKARÓZNI kell, ez a sürü, savas, maró pasztaszerü anyag, a májban besürüsödött epefolyadék tulajdonságai. Folyékonyabbá kell tenni, mozgásba kell hozni, ki kell üríteni a májból és az epehólyagból, s meglásd, AZONNAL lazulnak a lelki görcsök is. Levezetést talál a sok gyötrelem. Testi, lelki, szellemi szinten egyaránt! Mondod, hogy böjtöltél. Nagyon helyes! A veszélyekröl és mellékhatásokról bizonyára nem kérdezted meg orvosodat vagy gyógyszerészedet... :-) Nos, böjtölni nem ártalmatlan mulatság! Éppenséggel a felszínre hozza az alkati gyengeség legcifrább megnyilvánulásait! Mint most nálad is. Tankönyvi példa, amit megélsz most. De fel a fejjel, segítség jön, addig is nyugodtan harapd át valaki torkát, igazolom, hogy akut beszámíthatatlanság esete forog fenn! :-)))))
ÉVA

Névtelen írta...

Egy kis fejtágítás:
Nagyon röviden:
A téveszme a valóság téves érzékelése.

Bővebben:
Sankaran (indiai homeopata orvos) a következőket írja a téveszméről:


"A téveszme egy olyan élmény, amelyen az ember az egész emberi fajjal osztozik, amely az emberiség többi tagjához kapcsolja őt.

Például, egy rabszolga úgy érezheti, hogy elnyomják őt és vágyik a szabadságra. De ha felszabadítása után is rabszolgának érzi magát, az azt jelenti, hogy gond van a külső valóság percepciójával. Mondhatjuk azt, hogy a rabszolgaság, rendkívül idegőrlő és nehéz helyzet lévén számára, tartós nyomot hagyott az elméjében és ez most már az egész életére vonatkozik, ezért ahelyett hogy olyannak látná a helyzetét amilyen, az elméje továbbra is a rabszolgaság képét idézi fel számára. Sok esetben azt látjuk, hogy az illető életében nem volt olyan stresszhelyzet, amely a téveszméjét okozhatta. Csakhogy a téveszme természete olyan, hogy minden ember kapcsolatba kerülhet vele. Mintha lenne valahol mélyen az emberi elmében egy adatbank, amely őrzi annak a számtalan helyzetnek az emlékét, amit az emberiség történelme során átélt. Ily módon, a téveszme szintjén az ember a kollektív emberi pszichéhez kapcsolódik. Az érzet nem humán specifikus (nem emberre jellemző): egy embernek lehet olyan alapérzete, amely egy növény, állat vagy ásvány által „tapasztalt” érzethez hasonlít. A téveszme viszont humán specifikus (emberre jellemző): egy ember folyamatosan érezheti magát olyan helyzetben, amin mások mentek valóban keresztül.



A téveszméken tehát az egész emberi faj osztozik. Ezek nem az egyénre jellemzőek, hanem az összes emberi lényre. A téveszmék kifejeződésre jutottak a mitológiában, a mesékben, az irodalomban, művészetben, filmekben és az összes többi kreatív emberi ténykedésben, amelyhez fantáziára van szükség. Amikor saját téveszméinket fejezzük ki, gyakran együtt érzünk azokkal az emberekkel, akik valóban átélték az adott helyzetet a történelem során, a filmekben, a mitológiai történetekben, a regényekben stb. A téveszmék túlvisznek bennünket a saját tapasztalásainkon, és így kapcsolódunk az egész emberiséghez. Így bárki, a világ bármely részén együtt érezhet az amerikai fekete rabszolgák, vagy a náci Németország zsidói, vagy az indiai társadalom számkivetettjei vagy a hirosimai bombázás áldozatai által átélt tapasztalatokkal. Ezek olyan tapasztalatok, amelyek nem korlátozódnak egyetlen emberre vagy embercsoportra; az egész emberiség átélheti ezeket. Így – habár a téveszme síkja személyes és magánjellegű – mégis ez a fajta zavar közös és megtalálható a kollektív emberi tudatban.

A téveszmék túllépik az idő korlátait, és az egész emberi történelemre vonatkoznak, nem csupán egyetlen korszakra jellemzőek. Ismételten megnyilvánulnak a különböző történelmi korszakokban és különböző embercsoportokban. Az emberi civilizáció kezdetétől fogva ugyanazok a helyzetek ismétlődnek, habár lehet némi eltérés a megnyilvánulási formában. A kollektív emberi tapasztalások túllépik a kultúrák, társadalmak és az idő határait. Sőt még a nyelvek és a nemzetiségek korlátait is.

Habár a téveszme az elmében jut kifejeződésre, mégsem intellektuális jellegű; nem egy gondolati folyamat eredménye és nem is olyan érzelmekből fakad, mint a félelem, szorongás, gyűlölet vagy öröm. Ha alaposabban megvizsgáljuk, láthatjuk, hogy a téveszme egy sokkal mélyebb tapasztalás, az – elmét és testet behálózó – érzet része. Ez az általános szint és mivel a téveszme ebből a mélyebb szintből fakad, az élménye „csontig hatolhat”.

A téveszme tehát az alapérzetből fakad, az érzelmek pedig a téveszme kifejeződései."

ááááááá imádom a homeopátiát!!!!! :-)

ÉVA

shona írta...

Hát… izé… lehet, hogy te ismersz engem? :)))
Lehet, hogy hinni fogok a homeopátiában?
Főleg ez a rabszolga példa nagyon megfogott….

Éppen azon gondolkodtam, hogy már mindenkire irigy kezdek lenni, mert neki sikerült valami, elért valamit, vett magának valamit, ami pedig nekem nincs, elérhetetlen, stb…

És elkezdtem nagyon befelé figyelni, hogy tegyük fel, megkapom azt a valamit, hogyan érezném magam? Belenéztem nagy-nagy sötétségembe, a fekete lyukba, és azt kellett észrevennem, hogy nekem totál mindegy, hogy van-e az a valamim, ami másnak van, vagy nincs, én akkor sem érezném jól magam.
Egy idő után mindenre ráunnék. És kezdődne elölről a cirkusz: az kell, ami nincs, és ami másnak van. És ez pont a kettes és hármas csakra, Életfában a 9. szefira, az én kilences számom, és a 7/8 szefira. És az árnyoldalam.

Nemrégiben csináltam végig egy schüsszler sós kúrát is, de annak most elmaradt az eredménye az előzőhöz képest. Először nagyon szép lett a hajam és a körmöm tőle, de most nem volt ilyen hatásos. (Silicea, Natrium chloratum, natrium phosphorikum, és calcium fuorátum)


Szóval azt mondod, hogy van remény a számomra, és esetleg újra ember lehetek? :)))

A legjobban az tetszik, hogy nem nekem kell mentálisan tisztogatnom egy adott csakrát, és várni a csodát, hanem fizikai szintről hatunk felfelé:))) Ez tők jó!

azt hiszem, hogy bekerítem azokat a könyveket, amiket a tanteremben ajánlottál:)