2008. aug. 5.

Anya (?)

Utálom a melegvíztelenséget…
És a rendetlenséget a konyhában, és ebédlőben…
Napközben még egész elégedett voltam magammal, jól haladok a munkával még így is, a szabadságolások alatt, szinte egyedül.
Főnöknőm ma felhívta a pályázat vezetőségét, és megkérdezte, hogy nyert-e a pályázatunk, és megyünk-e a konferenciára. Igen, megyünk, szeptemberben három napot leszünk a Balatonnál, a konferencián:)

Aztán hazajöttem, még nem volt semmi bajom, elmosogattam, rendet csináltam a konyhában, elpakoltam Istvánék mosogatása után az edényeket, hogy én is tudjak hova pakolni – már nem látszik, mert azóta főztek, és megint hegyet emeltek az edényekből, és nagyon utálom ezeket a hegyeket, soha el nem tennék – közben hazajöttek, és főztek. Ketten, természetesen, és nekik nem tetszik, ha valaki morog, hogy nem fér el. Gyűlölöm, amikor előveszik a hűtőből a dolgaikat, Júliát megkínálták fagyival, de az már nem jutott eszükbe, hogy az enyéimnek is adjanak, pedig három dobozzal is van a mélyhűtőben. A múltkor adtak, mert nagy dobozzal hoztak haza, de azóta sem, és azelőtt sem. Sárgadinnye, szeder, málna, minden van – nekik. Csak éppen szívük nincsen, hogy megkérdezzék: be tudnának-e segíteni ebben a hónapban valamivel? Tudják, hogy mennyivel kapok kevesebb pénzt, és eszükbe sem jut. Amikor a porszívót vettem, még a Szilvi mondta, hogy belead, vegyünk valami jobbat. Mivel nem akartam sok pénzt kiadni érte, egyszerűt vettem, azóta meg sem kérdezte a Szilvi, hogy adjon-e bele. De húszezer forintos szandálra, cipőre, Balatonra, mindenre telik. Rendben van, ne adjon a porszívóba, de a kávéfőző füle az ő kezükben tört el, és egy mukkot sem szólnak arról, hogy esetleg vennének egy másikat, hisz ők használják. Anna legfeljebb egy hónapja, hogy időnként kávét főz.
Olyan lelketlenek, hogy a keserűségtől … nem is tudom, hogy mit mondjak: megszakad a szívem.
Éve rendes hangon kérdezte Istvántól, hogy adott-e Júliának reggelit, mire István azt felelte, rideg hangon, hogy nem, mert az az Éva feladata lett volna reggel. Büntetősdit, és bosszúállósdit játszik. Milyen jogon?
Milyen jogon vitte el Júliát, amikor Imrusra volt bízva? Kivel beszélte meg? Csak fel kellett volna kelteni Imrust, hogy mindenki indul, és ébredjen.
Annyi indulat halmozódott most fel bennem, hogy így megint csak nem lehet beszélni velük. Nem tudnák higgadt maradni. Meg kell várnom, míg visszatalálok egy középvágányra. Ha lesz egyáltalán ilyen. (Most ilyen borús a hangulatom.)

Nincsenek megjegyzések: