Balaton

Vasárnap este már utaztam is tovább, mert a tanítás elmaradt, mind a négy tanulóm jelezte, hogy nem igazán megfelelő nekik ez az időpont, és másikban viszont nem tudtunk megegyezni.

Elolvastam előtte az időjárás jelentést: viharos időszak várható. Enélkül is nagyobb pakk kell odautazni, mert oda már vinni kell törülközőt, hideg és meleg ruhát, megmiegymást, így a táskám kb. ugyanolyan nehéz volt, mint amikor Évihez vittem Ráckevére a könyveket. A rajzeszközeimet sem hagytam itthon, szerencsére.
Amikor megérkeztem, az állomáson éppen műsor volt, az – igazi, nem balhéra gondolok – egy palotás tánc közepére értem oda, ezt követték még marjorettek, majd keringő, és végül egy lendületes latin tánc. Ennek közepén érkezett meg értem a kocsi, de igazán nem sürgettem, élvezetes volt, pedig a vonaton levő hőség miatt szakadt rólam a víz. Ezen a vonaton nem volt klímaberendezés, az feltételezhetően az inter vonatoknak dukál. Viszont modern vonat volt, aminek az ablakát nem lehet lehúzni, és pont a tűző napon kaptam helyet. (és még örüljek, hogy kaptam helyet, és dohányzóban ülhettem le, mert az út két és fél óra volt)

A partra épp naplementekor érkeztünk, három képet sikerült készítenem, és kifogyott az elem. Nem is volt töltve másik, azt hittem lesz még előtte időm feltölteni, vagy bírni fogja ez az elem, de nem.

Ezzel le is mondtam a naplementékről, mert ahogy az már lenni szokott, vittem a vihart is magammal, szóltam is az ott levőknek, hogy figyeljenek. Nem sok vendég volt, két fiatal pár, és egy nagyobb család Angliából. Egyik tagja sem volt angol, csak a lány ment ki dolgozni, és aztán kint is maradt. Négy nő és egy férfi, a férfi spanyol volt. (Vajon mit vétett a szerencsétlen, hogy ennyi nővel kellett együtt nyaralnia?:)))) Dédimama, nagymama, egy anya, a lánya, és az unokája. A kislány beszélt magyarul is, bár már kint született, és még csak öt éves volt, kis cserfes, hízelgő. Még hozzám is bújt, és beszélgetni vágyott, pedig nem úgy nézett ki, hogy a népes családban magára lenne hagyatva. A férfi mikor meglátta a helyet, közös konyha, terasz, és egyebek, morgott, mint egy bolháskutya, nem így képzelte el, magánházat szeretett volna, ahol grillezhet, és egyedül ülhet a teraszon. Magdi helyre tette, hogy volt ő már kint Spanyolországban, szállodában, jóval több pénzért, és a szállodaszobákban még egy hűtő sem volt. Pasikám kicsit lehiggadt, iddogálta a sangriát, és végül belátta, hogy viszont a látvány a szobaablakból és a teraszról megfizethetetlen.
Volt még egy házaspár, az asszony asztrológus, a férfi numerológus, ugyanúgy ismerősei Magdinak, mint én. A numerológus nem más, mint a Karthagó együttes basszusgitárosa, Kis Zoltán Zéró. Végtelenül kedves, jópofa pasi, párja Évi pedig cserfes ikrek jegyű.

A vihar egy nap késéssel meg is érkezett, másnap még lehetett délelőtt napozni, aztán jött az idő.

Erős északnyugati szél, ahogy az már lenni szokott, kellemesen télikabátos.

Készítettem néhány képet, üldögéltem a teraszon, és utána természetesen rajzoltam.

Próbáltam egy naplementét megörökíteni pasztelkrétával, ismét kevés sikerrel, mert a balkezem és a nagy igyekezetem miatt ferdén fogtam a füzetet, így a rajz is ferde lett. Nem is tudtam a photoshopban megigazítani, mert nagyon sarkára kellett állítani a téglalap alakú papírt, így inkább kivágtam egy ovális formát, és azt igazgattam addig, míg elfogadható nem lett. (így viszont eltűnt az égbolt) A másik rajzom egy csendélet.

Találtam az udvaron egy kerámia korsót, (imádom ezeket a kerámiákat) a konyhában a polcon padlizsánt, és a kenyeret, barackot, szőlőt pedig úgy készítettem oda, hogyha sikerül a rajz, akkor jutalmul megehetem őket. A rajz sikerültnek nyilváníttatott általam:))))

Zéróékhoz vendégek érkeztek, keresztlánya, aki szintén külföldön él kilenc éves kora óta, ezért kicsit nehezebben beszélt már magyarul – (most 28 éves) , de azért nagyon jól tudott tolmácsolni a magával hozott barátnőknek. A lányok nagyon kedvesek, vidámak voltak egészen addig, míg Zéro el nem kezdte jellemezni őket, és az életüket. A lányok könnyekbe, és gyenge mézes pálinkába fojtották a bánatukat. (a pálinka annyira gyenge volt, hogy az utána megbontott unikumot már méregerősnek találták.) Pezsgő is fogyott rendesen, így könnyű volt az elérzékenyülés.
Évi kitalálta, hogy vessek kártyát a keresztlányának. Én viszont, ahogy hallgattam Zérót, úgy gondoltam, hogy az ő könyve az első numerológiai könyv, amit szívesen megvennék, ezért végül barteleztünk Évivel, mert kiderült, hogy a kocsiban van Zérótól könyv. Én elemeztem, és kaptam érte egy dedikált könyvet.

És, íme néhány kép a nem teljes három napról, hiszen szerdán már haza kellett jönni.

Annyit megtanultam, hogy amikor kristálytisztán látszik a part, akkor rossz idő várható, ha pedig párás, és nem látszik tisztán, akkor jön a jó idő. PL. az utolsó képen egy sétahajó látszik, de hova tűnt mögüle a túlsó part?

Kisfőnöknőmnek névnapja volt, és kolléganőmmel együtt szerettük volna felköszönteni őt, az ajándékot viszont én vettem meg, egy egyiptomi mintás kávéscsészét tányérkával együtt. (vatera) Ennek pedig időben be kellett érkeznie velem együtt az irodába.