Lidl

Elvittem a kártyáimat a nyomdába, és ha már arra jártam, - fiam azt mondta, hogy a vásárolt szalámi elfogyott, és lehetne pótolni – bementem a Lild üzletbe, ami vele szemben volt. Még nem jártam Lidl üzletben, így kíváncsian néztem körül, és – ismervén magamat – szilárd elhatározással: nem veszek meg mindent, amit meglátok, és megéri megvenni. Van nálam egy kicsi táska, és egy reklámszatyor, megmaradunk ezen korlátok között. Ezért hősiesen megálltam, hogy az első sorról bármit is levegyek (később is meg lehet azt találni). Sikeresen eljutottam a felvágottas pultig, megtaláltam a szalámit, és mellette a sajtot, amellett karaván sajtot, és darabolt szalonnát is. Utána már ráérőssebben néztem körül, a lényeget már kosárba tettem. Felfedeztem a túrót is, majd kocsonyahúst, (hurrá, és milyen szép, és olcsóbb, mintha a Kaiserben vettem volna meg: úgy általában minden ezzel az indokkal került a kosárba), és jé, milyen régen ettünk már hurkát, ez a kis doboznyi éppen elég lesz vacsorára. Így a hétvégi főzési terv el is készült, ma hurka, holnap túrós tészta (bocsánat, közben napot váltottunk: tegnap volt hurka, ma lesz túrós tészta) és vasárnapra vett a fiam rántott húst. Az akciós kávét nem lehetett kihagyni, viszont a négercsók mellett csukott szemmel haladtam el, nagy-nagy belső erővel! Már csak két doboz félliteres tejszín vándorolt a kocsiba (most mit csináljak, nem akartam tele rakni, de nincs kosár), aztán olaj, mert annak is jó ára volt, és külön díjaztam az XXL feliratú fogkrémet, ebből rögtön kétfélét vettem. És, ha már azon a soron jártam, vettem folyékony szappant is – ne szóljatok egy szót sem, szinte olcsóbb volt, mint egy rendes szappan, és aloe verás. Közben becsempésztem egy Lidl szatyrot a kocsiba, majd később még egyet, mert banánt is találtam a kismajmoknak, és egy kis almát, had egyenek ebben az ínséges, bacilusokkal teli világban egy kis gyümölcsöt. A WC tisztítót sem lehetett kihagyni, ilyennel még nem találkoztam, a víztartályba kell beletenni, és nem a kagyló oldalára.
Aztán szép lassan a pénztárhoz oldalogtam, és már sejtettem, hogy nem lesz egyszerű a hazamenetel, mert még egy Lidl szatyor kötött ki a kocsiban. Jól sejtettem. Mikor bepakoltam, már éreztem, hogy nekem ez sok lesz. Ezért kitoltam a kocsit, és rágyújtottam, és immáron hagyományt állítva, felhívtam a kölköket: értem kéne jönni. Nem sokat vásároltam, de súlya van, és attól én elszoktam, a fogása pedig határozottan nem jó. A gyerekek, amikor meghallották, hogy vásárolni voltam, már a fejüket fogták: jaj, ne…
Igen, a tescóból már ki vagyok tiltva, oda tudtuk és engedélyük nélkül nem mehetek, az Ikeával is megjártuk a multkor – igaz, az karácsonyi bevásárlás volt – de a Lidl-ről egy szót sem szóltak! Ezért is mertem bemenni, azt hittem, onnan nem vagyok kitiltva…
Azóta igen….

Útban hazafelé találkoztam a Holddal.. Már délután háromkor volt a képén bőr fent vigyorogni az égen. Megfenyegettem, hogy este találkozunk. Én betartom a szavam.. itt vagyok…
Ő is, ahogy látom..